Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - FAZEKAS Tamás: Rusznyák István szegedi belgyógyászati klinikája

Az új klinikaépület struktúrája az elmúlt 70 év során alig változott, érdemi átalakításokra csupán a 90-es évek első felében került sor. A klinika élére 1991-ben kinevezett Lonovics János az alsó földszint déli szárnyának átépítésével az eredeti, két helyiségből álló, szűkös ambulancia helyén korszerű, sokszobás, két irányból megközelíthető járó-beteg részleget alakíttatott ki. Ebben az időszakban vált nélkülözhetetlenné a nagy áteresztőképességű, számítógépekkel fölszerelt, sok munkahelyes fölvételi iroda kialakítása is, amelyet a tanterem előtti (korábban a bemutatásra kerülő betegek várószobájául szolgáló) előkészítő helyiség és a kórlapok tárolására berendezett raktárszoba egybenyitásával és átépítésével hoztak létre. A Rusznyák-klinika Rusznyák István ebben a gondosan megtervezett, modern klinikaépületben kezdte meg igazgatói működését 1931-ben. Az új környezet és az új benyomások Rusznyákban új inspirációkat váltottak ki, s ő maga is nagy vonzerőt jelentett a kiváló munkatársaknak. Szegeden lett iskolateremtő orvostudós, megjelenítette ugyanis mindazokat az ismérveket, amelyek valóságos tartalommal töltik meg ezt a nehezen meghatározható fogalmat. Megtalálta új munkatársai számára a legmegfelelőbb munkaterületet. Egyéniségének bája és a szigort az engedékenységgel megfelelő arányban ötvöző vezetési stílusa elfojtotta a generációs ellentéteket. Rátapintott a tudományos érdeklődésnek és az érdekeknek azon mozgatórugóira, amelyek egy idő után a baráti összetartozás érzetét keltették. Egy-két év alatt komoly hazai és nemzetközi elismerést szerzett a klinikának. A gyógyító, a kutató és az oktatónevelő munkát a konzervatívabb, gyakorlati jellegű kolozsvári irányzattal szemben tudományos-funkcionális alapokra helyezte, s a két munkamódszer ötvöződése jó irányba terelte a szegedi belgyógyászat fejlődését. Szent-Györgyi Alberttal együtt vezetőjévé vált annak a - természettudományos és társadalmi értelemben egyaránt progresszív - szegedi tudományos iskolának, amelynek kutatási eredményeit joggal övezte világhírnév. Kinevezése után pár héttel, 1931. augusztus 19-én a világgazdasági válság következtében beálló pénzügyi nehézségek miatt a Bethlen-kormány lemondott, így távozott a miniszteri bársonyszékből a város és az egyetem nagy patrónusa, Klebelsberg Kunó is. A Ferenc József Tudományegyetemet hátrányosan érintette az új vallás- és közoktatásügyi miniszter, Hóman Bálint elfordulása Klebelsbergnek a vidék fölemelését célzó oktatás- és tudománypolitikájától. Rusznyák azonban - kiváló budapesti kapcsolatait és a Rockefeller Alapítvány szegedi kutatási bizottságának elnökévé 1931-ben kinevezett Szent-Györgyi Alberttal kötött barátságát fölhasználva - ebben a nehéz időszakban is fejleszteni, korszerűsíteni tudta klinikáját. Igen hamar szoros tudományos együttműködés alakult ki a Rusznyák által irányított belgyógyászati klinika és a Szent-Györgyi vezette orvosi vegytani intézet között, amely elsősorban a C-vitamin és a citrin („P-vitamin") gyógyhatásainak alaposabb megismerésére irányult. Szent-Györgyinek a Rockefeller Alapítvány vezetőivel kialakult korábbi kapcsolatait fölhasználva Klebelsberg még korábban támogatást szerzett a szegedi természettudományi kutatások számára és ennek Rusznyák is haszonélvezője lett. Néhány év alatt kiépítette a korszerű orvoslás és kutatás infrastrukturális föltételeit: korszerű vizsgálóeszközöket és műszereket, új röntgen-készüléket, az állatmütőbe kitűnő kimográfot szerzett be. A Korányi-klinika mintájára modern klinikai-kémiai laboratóriumot hozott