Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - JÓZSA László: Beteg uralkodók Bizánc trónján
Piroska-Eiréné (+ 1134) Szent László királyunk leánya, II. Ioannesz Komnénosz császár (1118-1143) hitvese. Minden híradás és a Hagia Sophia székesegyház mozaikja szerint arányos termetű, rendkívül szép, emellett jó természetű, szelíd, művelt asszony. Bámulatra méltó egészségügyi és kórházi reformot hajtott végre Bizáncban, noha annak teljes kibontakozását már nem érte meg (Józsa 1993). Piroska/Eiréné mértékletesen élt, keveset evett, nem válogatott. Nyolc gyermekét, (közöttük egy ikerpárt) felnevelte. A hercegnő 1088 körül született, 1104-ben (vagy 1105-ben) lépett házasságra és 1134-ben hunyt el. Betegségéről, halálának körülményeiről keveset tudunk. Férjét elkísérte hadjáratára, a kisázsiai Bithüniába. A forró nyáron, a katonai táborban bélfertőzést kapott és pár nap alatt belehalt betegségébe. Végzetes baja esetleg dizentéria lehetett, de a rendkívül gyors, halálos lefolyás azt sejteti, hogy kolerában hunyt el a legzseniálisabb magyar királylány. Árpád-házi Anna Fiatalon lett császárné, //. Andronikosz (1282 -1328) első felesége. "Fiatalosan szép teste volt, de a gyermekszülésben meddőnek mutatkozott" állítja róla Niképhorosz Xanthopoulosz Kallisztosz, 14. századi történetíró, majd folytatja: "Az orvosok tehát sok mindent megpróbáltak tenni vele, természetét megerősíteni és gyermekszülésre alkalmassá tenni". Az elbeszélés szerint Anna sorra járta a csodatevő szentek kegyhelyeit is, eredménytelenül. Végül Szent Eufroziné templomában, mécsesének olajából megkente "ifjúan szép testét", ruhaszegélyéből egy darabot a nyakába, övét a derekára kötötte és "tüstént megfogant". V. István és Kun Erzsébet tizenkét éves leányát 1271-ben vezette oltár elé a trónörökös Andronikosz. A gyermeklány természetesen alkalmatlan volt megtermékenyülésre, ezért gondolták meddőnek, ám amint pár év elteltével kifejlődött, két fiúnak, a későbbi IX. Mikhaél császárnak és Konsztantinosznak adott életet. Savoy ai Anna Férjének, ///. Andronikosz Palaiologosz császárnak halála (1341) után pár nappal súlyos, fertőzéses eredetű torok és gégehurutot, s valószínűleg mandulagyulladást kapott. Magas láza, rossz közérzete, légzési nehézsége miatt a beteg is, környezete is a halálra gondolt, de a negyedik napon jobban lett, s kb. 7 -10 alatt meggyógyult. LÁSZLÓ JÓZSA MD. SC. emeritus professor of pathology H-3648 Csernely Táncsics u. 9. HUNGARY