Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Antall József - Kapronczay Károly: Das ungarische Gesundheitswesen im Zeitalter des Absolutismus und des Dualismus. (A magyar egészségügy az abszolutizmus és a dualizmus korában)

Kriesenerscheinungen. Auch die Erstarkung der Arbeiterbewegung bedeutete schon eine neue Herausforderung, die vom Staat neue Antworten forderte. Die Epoche des klassischen Liberalismus ging seinem Ende zu. Neue konservative Tendenzen, sozialdemokratische und christlichdemokratische Ideen kamen in der Bewertung der sozialen Fragen zur Geltung, die ihre Auswirkung auch in der Politik des Gesundheitswesens bemarkbar machte. Diese Tendenzen entwickelten sich zu einer großen Anstrengung des darauf folgenden Jahrunderts. [JÓZSEF ANTALL, Dr.| KÁROLY KAPRONCZAY, PhD General Director Semmelweis Museum, Library and Archives for the History of Medicine, H-1013 BUDAPEST, Apród u. 1-3, HUNGARY ÖSSZEFOGLALÁS A magyar orvosképzés, betegellátás, egészségügyi közigazgatás és a hazai orvosegészségügy szempontjából meghatározó volt a dualizmus kora, hiszen a pesti orvosi iskola által az 1850/60-as években megfogalmazott, a hazai egészségügyet az európai színvonalra emelni kívánó alapelvek csak a kiegyezés után valósulhattak meg. A kiegyezés után teremtődtek meg azok a jogi, törvényalkotási lehetőségek, amelyek rendezték a magyar közegészségügyi reformokat: megszületett az 1874. évi orvosképzési reform, az 1876. évi közegészségügyi törvény, amelyek alapot képeztek a további fejlődéshez. A hazai orvostudomány a 19/20. század fordulójára európai színvonalra emelkedett. Ebben lényeges szerepet játszott az az orvoscsoport, amely Balassa János körül szerveződött, amit az orvostörténetírás pesti orvosi iskola néven emleget. Ez az orvoscsoport az 1840-es évek közepén szerveződött, a szabadságharc idejében összekovácsolódtak tagjai, a neoabszolutizmus évtizedeiben pedig megalkotta azt a szellemi alapot, amelyre a kiegyezés után felépíthetővé vált a hazai közegészségügy teljes reformja. A második nemzedék (Fodor József, Hőgyes Endre, Balogh Kálmán stb.) nemcsak illeszkedett a mesterek szelleméhez, de európai jelentőségű magyar szakorvosi iskolákat teremtett, melyeknek hatása a mai napig érződik. E korszakban jelentős fejlődés következett be a kórházügy, az ipar- és munkaegészségügy, a településegészségügy, az iskolaegészségügy terén, megteremtődtek a társadalmi egészségügy prevenciós lehetőségei, csökkent a csecsemőhalandóság, kiépült a csecsemő- és anyavédelem a gyermekegészségügy stb. A dualizmus korának eredményei, törvényes rendszere pedig azt az alapot jelentette, amelyre a 20. század hazai egészségügye épült, és amelynek nagy „módosításaira" Trianon és a II. világháború után került sor.