Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - PÁSZTOR Emil: Miskolczy Dezső, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtője
egészségügy és különösen az idegrendszeri kutatások helyzetéről. Erről dokumentumszerűen tanúskodik a Híres magyar orvosok Lés II. kötete is (szerk.: Kapronczay Károly és Vizi E. Szilveszter. Budapest, Galenus Lapkiadó Kft., 2000 és 2001). A 19-20. századforduló idején a klinikai orvostudomány hazánkban európai színvonalú volt, ami akkor világszínvonalat jelentett. Ennek legfényesebb bizonyítéka, hogy a Wilhelm Konrad Röntgen (1845-1923) 1 által felfedezett és 1895. december 28-án nyomtatásban is megjelent 2 , majd 1896. január első napjaiban a Német Fizikai Társaságban előadott X-sugár és annak előállítását szolgáló készülék a világon először hazánkban rendkívül gyorsan került alkalmazásra. Röntgen előadása után két héten belül, már 1896. január 16-án bemutatták nálunk a Matematikai és Fizikai Társaságban a Pázmány Péter Tudományegyetem Fizikai Intézetében készült műszert, valamint az intézet igazgatójának, Eötvös Lórándnak a kezéről készített fel vétel t^. Hőgyes Endre (1847-1906) 1896 január 18-án tartott előadást a „Röntgen-sugár" alkalmazásának jelentőségéről a belgyógyászatban 4 , Dollinger Gyula (1849-1937) 1896 februárjában egy X-sugárral lokalizált lőfegyvergolyó eltávolításáról számolt be 3 . Az 1899-ben megjelent baleseti sebészeti könyvben 6 az elváltozásokat már kitűnő röntgenfelvételekkel illusztrálták. Ezek a példák is igazolják akkori orvostudományunk magas színvonalát, mert a 20. század elején az említett sikerekhez nemcsak a fizika terén kellett világszinten művelni a tudományt, hanem a biológiának és az orvostudománynak is a tudásnak azt a szintjét kellett képviselnie, amely azonnal értékelni tudta a világraszóló felfedezést, és alkalmas volt annak azonnali bevezetésére. Teljesen jogos az a feltételezésünk, hogy a későbbi színvonalas klinikai munka érdekében és annak megalapozásához Miskolczy dr. tudatosan választotta karrierje elején a tudományos kutatást. A Schaffer Károly vezette Agyszövettani Intézetben 1921-ben gyakornoknak, 1922-ben pedig tanársegédnek nevezték ki. Itt elért tudományos eredményei alapozták meg Rockefeller ösztöndíját, amellyel az 1924-25 egyetemi tanévet a Nobel-díjas Santiago Ramón y Cajal (1852-1934) 7 Agykutató Intézetében tölthette el Madridban. Cajaltól a konkrét kutatási munkán túl általános tudományfilozófiai tapasztalatokat is szerzett. Cajaltól tanulta meg, hogy a természettudományokban csak akkor hízeleghetünk magunknak avval, hogy jól ismerünk valamilyen alakot vagy szerkezetet, ha azt könnyűszerrel és pontosan le tudjuk rajzolni. Cajalnak a "Tudományos kutatásra vezérlő kalauz" c. munkája (amely akadémiai székfoglalója volt) Miskolczy számára is egyik legfontosabb vezérfonallá vált, amelyben a tudományos kutatómunka legfontosabb elvi tételeit sajátíthatta el, 1 Felfedezéséért és találmányáért Röntgen 1901-ben kapta meg az első fizikai Nobel-dijat. 2 Röntgen tanulmánya egy vvürzburgi természettudományos és orvosi folyóiratban jelent meg: Über eine neue Art von Strahlen. 3 A demonstrációt az intézet egyik fiatalabb munkatársa, Klupáthy Jenő végezte, aki a sikeres bemutató után értesítette a nagy felfedezésről, a készülék konstruálásáról és működéséről, New-York-i és londoni fizikus kollégáit. 4 Hőgyes előadása: Csontvázfotografálás testen keresztül Röntgen szerint. 5 Dollinger tlöadásx.Röntgenfényképezéssel a tenyérben meglelt golyó esete. 6 A könyv Réczey Imre (1848-1913) sebészprofesszor klinikája munkatársának, Chudovszky Móricz szerkesztésébenjelent meg: Csonttörések és ficamodások kézikönyve, Bp. Athenaeum Kiadó, 1899. 7 Ramón y Cajal spanyol agykutató a Nobel-dijat 1906-ban kapta az agyi struktúrák szerkezetének szövettani kutatásáért. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjául választották. A tudományos kutatásra vezérlő kalauz magyarul is megjelent Salamon Henrik fordításában (Bp. Nóvák Henrik és Tsa. Kiadó, 1932).
