Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - FEDELES Tamás: A pécsi ispotály igazgatói a 14-16. században

családból alkalmasint nem volt nehéz a kanonoki testületbe kerülni, így a família egyházi pályát választó tagjait a káptalanban találjuk.

71 11. Nagyvátyi Márton 1459-ben nevezte ki a kórház élére Miklós pécsi püspök.

72 Márton ekkor még kispap (clericus) volt és a pápához folyamodott, mivel kételkedett a kinevezés jogosságában. //. Pius pápa (1458-1464) megbízta a veszprémi püspököt, a pécsváradi apátot és a krakkói (!) dékánt, hogy vizsgálják meg a kinevezés körülményeit.

7

^ 12. Mihály 1512-1521 között javadalmas volt a pécsi káptalanban.

74 Kanonoki javadalma mellett fokozatosan haladt előre a hivatali „ranglétrán": 1512-1513-ban az őrkanonoki hivatalt töltötte be,

73 1515-ben a Szent Erzsébet kórház igazgatója, majd a székesegyház melletti Szent András kápolna comese,

76 végül pedig a préposti méltóságot nyerte el.

77 Egyetemi tanulmányait kánonjogi doktorátussal abszolválta.

78 Az ismert oklevelek tanúsága szerint a fent nevezett esztendőkben Szatmári György pécsi püspök (1505-1521) lelkiekben általános helynöke és általános ügyhallgatója volt.

79 Kiváló jogtudás és gyakorlati érzéke folytán állította, vagy állíttatta össze azt a formulás-gyüjteményt, mely a 16. század elejének kiemelkedő darabja.

80 71 Nagyvátyi Pálnak a távoli győri káptalanban volt kanonoki stalluma, sőt 1532-1542 között az ólvasókanonoki méltóságot is betöltötte. Köblös, J.: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 12. Bp., 1994. 411. N° 103. 72 ÉRDÚJHELYI 1896. 608-609. 73 E procedúra fontos volt. mivel ez által lehetett elkerülni az esetleg évekig is elhúzódó pereket egy-egy javadalom kapcsán. A kinevezettnek mindenképpen érdekében állt a pápával is megerősíttetni az elnyert egyházi benefíciumot, hisz az említett perek költségeit a pervesztesnek kellett megfizetnie. Ilyen per folyt a pápai kúriánál Simon fia: Pál és Tamás fia: Miklós között a pécsi olvasókanonoki stallumért a 15. század elején. Erre ld. FEDELES, T.: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a hiteleshelyi oklevelek tükrében (1354-1437). 108. In: Font, M. (Szerk.): Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. In: Tanulmányok Pécs történetéből 9. Pécs. 2001. 103-137. 74 1512. 08. 19.: DL 22328, 1521. 00. 00.: DF 260192. 75 1512. 08. 19.: DL 22328; 1513. 02. 19.: DL 22397, Regesztája: Bonis, Gy.: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. Szerk. Balogh, E., Bp., 1997. [a továbbiakban BÓNIS 1997.] N°4137. 76 1515. 07. 21.: DF 22707; 1515. 09. 01. után: DL49526, Regesztája: BÓNIS 1997. N° 49526. 77 1521. 00. 00.: DF 260192. 78 Sajnos nem állapítható meg, hogy melyik egyetemen tanult, de a gyakorlat alapján valószínűsíthető, hogy a szabad mesterségeket Bécsben, míg dekretálist Padovában sajátította el. 79 „vicarius in spiritualibus et causarum auditor generalis". 80 Egyetlen példánya Esztergomban található a Főkáptalani levéltárban. Erdő, P.: Egyházjog a középkori Magyar országon. Bp., 2001. 80., 95.