Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - KARASSZON István: Hermeneutika és diagnosztika a bibliai Sámson-történetek példáján bemutatva

HERMENEUTIKA ÉS DIAGNOSZTIKA A BIBLIAI SÁMSON-TÖRTÉNETEK PÉLDÁJÁN BEMUTATVA KARASSZON ISTVÁN Közismert és többször bizonyított tény, hogy a Reformáció jelentős mértékben segítette az európai gyógyászat történetét, mint ahogy általában a természettudományok fejlődésében is jelentős szerepet vitt.

1 Református teológusként azonban illendő inkább ennek az ellenkezőjét hangsúlyoznom, hogy tudniillik a természettudományos gondolkozás milyen mértékben befolyásolta a teológia fejlődését - kimutatva ezzel azt a kölcsönhatást, amely mindkét tudományágban hosszú évszázadokig gyümölcsözőnek bizonyult.

2 Hangsúlyozom, hogy ezzel nem értékítéletet kívánok mondani, s nem polemizálok semmivel és senkivel, csupán a ténymegállapításra szorítkozom: bizonnyal más gondolkozás is jó, helyes; de aligha lehet elvitatni a természettudományos gondolkozás jelentőségét. S hogy rögtön egy bevezető példát adjak: Kálvin János például egészen újszerűen magyarázza a bűnbeesés történetét, amikor a csábító kígyó jelenlétét azzal magyarázza, hogy szerinte a bibliai elbeszélés csupán azért döntött a kígyó szerepeltetése mellett, mert az embereknek általában averziójuk van a kígyóval szemben."

5 Nem vitás: van más magyarázat is a kígyó jelenlétéről, ráadásul jó magyarázat: mitológiai vagy egyenesen misztikus; a reformátor azonban nem ezek mellett dönt. S lehet-e nagyobb jelentősége a reformátor gondolkodásának másutt, mint éppen a Biblia magyarázatában, ahol szerinte az egyetlen forrását lelhetjük meg a keresztyén hitnek? Ha itt, ezen a helyen is tért nyer a természettudományos gondolkozás, az azt fogja jelenteni (és azt is jelentette 1 A tudomány állását jól fogalmazza meg D. Karasszon, A concise history of Veterinärs' medicine, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988, 232. kk. Különösen megszívlelendők az Andreas Vesaliusról mondottak a 249. kk. lapokon. Vesalius baseli munkássága mindmáig élénken él a svájci felsőoktatásban - a jelen sorok írója a baseli egyetemre a Vesalgasse felöli bejáraton keresztül járt. Nyilván formális dolog, de biztosan nem véletlen, ha az egyetem és Vesalius személye ma is együtt szerepel a svájciak gondolkodásában. 2 Csupán a tudományos tisztesség kedvéért említem, hogy nem először próbálkozom ezzel a feladattal. Ld. tanulmányomat: A reformáció a szellemtörténetben, Theologiai Szemle 33 (1990) 269-271. 3 Kálvin útmutató szerepe a bibliamagyarázatban (és általában az irodalmi hermeneutikában) természetesen megérne nem csak egy másik előadást, de tanulmánykötetek sorozatát is! Hogy legalább a probléma nagyságát tisztán láthassuk, utaljunk a Würzburgban élő magyar származású kiváló római katolikus (!) kutató, Gánóczy Sándor, valamint tanítványa S. Scheid közös munkájára, ami magyarul is megjelent: Kálvin hermeneutikája. Szellemtörténeti feltételek és alapvonalak, Budapest: Kálvin János Kiadó, 1997, különösen a 79. kk. lapokra: Történeti magyarázatok. Az olvasó természetesen nem csak a két modern szerző rendkívüli felkészültségétől lepődhet meg, hanem szembesül azzal a problémával is, hogy Kálvin ókori és kortárs szerzők müveinek özönét használta fel - sajnos azonban nem a mai idézési módszerek segítségével. Kálvin mai olvasójának föl kell ismernie a szépen megfogalmazott sorok mögött, hogy mikor és kit idéz a szerző - ez pedig csak úgy lehetséges, ha mi magunk is végigolvastuk a Kálvin által átdolgozott müveket!