Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - SEBESTYÉN Gyula: Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába
Természetes szaporulat a valóságban alig van, mert a születés és halálozás alapján kimutatott évi 4-5 ezreléknyi szaporulat, mely az országos átlag fele, a felnőttek elvándorlása miatt eltűnik. A szaporodás hiányának másik oka az óriási méretű gyermekhalandóság, mely különösen falun pusztít. 1934-ben Udvarhely megye erdélyi csúcspontot ért el ebben a tekintetben, az év folyamán született falusi gyermekek 19.7 százaléka halt meg egy éven alul. Az orvosok hiánya szembetűnő. A megye területén 1930-ban mindössze harmincnégy orvos működött, akiknek pontosan fele hivatalos állású volt, s csak a másik tizenhét magánorvos. Egy orvosra 3.821 ember esett, ... de a merev statisztikai adatokon túl a valóságban a falvakon ennél sokkal több emberre számíthatunk egy orvost. A falvak küszködő magyarságának nincs egészségügyi védője, életirányítója, pedig létét alapjában támadták meg a népbetegségek. " A húszas évek orvosi gárdáját bővíti Dr. Kovács Géza, (1918-1925 között), Dr. Friedmann Móric (1927-1944), Dr. Pop Aurél (1925-1939 között), Dr. Ozsváth Barna (1931-1938) és Dr. Roman Eugen, akik hosszabb-rövidebb idő után eltávoztak városunkból. 1930-ban fiatal orvosként nyit magánrendelőt Dr. Farkas Sándor, általános orvos és fogorvos, később iskolaorvos is. 1940 és 1944 között az OTI és a postások orvosa. 1941ben városunk tisztiorvosa Dr. Ferencz Géza. Ugyancsak ebben az évben nyit magánorvosi rendelőt Dr. Szilasi András, aki a Keresztúr körzeti betegsegélyző orvosi hivatalát is vezeti. 1947-ben kinevezik Udvarhely megye főorvosává. A fogorvoslás hozzáférhetősége is csak a harmincas évek második felében kezdett javulni. 1936-ban települ át Kolozsvárról Feischmidt István fogász, aki az első években Dr. Farkas Sándorral társulva, majd 1946-tól önállósítja magát. Betegsegélyzöi tevékenységet is folytat, majd az egészségügyi intézmények államosítása után a poliklinika fogászaként működik nyugdíjba vonulásáig (1970). 40-50 év előtt a tuberkulózis, szeptikus folyamatok, agyhártyagyulladás, gonorrhoea ellen csak kezdetleges módszerekkel küzdöttünk. Az 1930-as évek végére a város lakossága eléri a 4637 főt, s ekkor vetődik fel a város szervezettebb egészségügyi ellátásának a megszervezése állami segítséggel. Csak 1940 után kerül sor a város első egészségháza alapkövének letételére (Zöldkeresztes Ház). Az első zöldkeresztes nővér Székelykeresztúron Mester Ilka, aki Szegeden végezte el az egyéves nővérképző tanfolyamot. A háború idején azonban a munkálatok félbeszakadnak, csak 1948-ban kerül sor a földszintes épület elkészítésére, és a több helyiségből álló körzeti orvosi rendelőintézet beindítására. Még a 40-es évek végén is Kissolymosban a falu kovácsa, Izsák Péter húzza a fogat. 1944 nyarától a háború végéig csak egyetlen idős orvos maradt a város és környéke egészségügyi ellátására. A már előrehaladott korú Lengyel Árpád gyógyít civileket és katonákat. Elhunyt 1945 tavaszán. Az ország háború utáni újjáépítése új irányt szabott az egészségügyi ellátásnak is. Valahol a város szélén, Timafalván, létrejön egy háromágyas szülőotthon, egy kisablakos, földszintes magánházban. 1949. május elsején nyitották meg az ötágyas gyermekfektetőt. A város első kis kórházának létrejötte a város és a környék székely emberének páratlan vállalkozása volt. A magánorvosi rendelők fokozatos felszámolása (1950), az egészségügyi intézmények államosítása, az egységes állami egészségügyi ellátás bevezetése az egészségügy szocialista átszervezését jelentette. A gazdasági-társadalmi és kulturális átalakulások napirendre kerü-