Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kóczián Mária - Kölnéi Lívia: A homeopátiás gyógyítás története Magyarországon

6.2. Új homeopátiás kórházak Pesten A homeopátia ügyének másik nagy előrelépéseként 1866-ban megnyílt az első hasonszenvi kórház Pesten: a Bethesda („a könyörületesség hajléka"), amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn. Létrehozója és főorvosa Bakody Tivadar, aki a homeopátia történetének legmeghatározóbb egyéniségévé vált a 19. század utolsó harmadában. Maga vásárolta meg és ajánlotta fel a gyülekezetnek azt a házat, amelyben a gyógyítás megindulhatott, sőt, ő maga kezdeményezte egy párhuzamos allopata osztály létrehozását, hogy azokat a betegeket is kezelhessék, akik nem a homeopátiát választják. Ápolónőként német diakonisszák dolgoztak a kórházban. Népszerűsége miatt hamar kicsinek bizonyult a tizennyolc ágyas kórház. Pénzadományok lehetővé tették, hogy nagyobb épületbe költözzenek. Itt már ötven-hatvan beteget tudtak elhelyezni. Az intézmény működésének híre nagy érdeklődést és elismerést váltott ki külföldön is, több országból érkeztek adományok számára. Városrendezés (az Andrássy út építése) miatt az új épületet később a főváros megvásárolta, ezért 1872-ben a Bethesda Kórház a Hermina úti Bartl-villába költözött. Itt már gyermekek számára is kialakítottak egy négyágyas különszobát. 1886-ban Bakody lemondott a kórház vezetéséről elfoglaltságai miatt, helyébe Baitdis József lépett. Az egylet egyik fontos célkitűzése - ingyenes járóbeteg-rendelő létesítése Pesten - 1867ben valósult meg Szontagh Ábrahám és Wurda Sándor vezetésével. Terézvárosban, a Kiskereszt (másnéven Kismező) utcában bérelt az egylet egy kétszobás, konyhás földszinti lakást, amely „csak százlépésnyire" volt a nagy forgalmú Király utcától. A berendezés költségeit a pesti homeopaták adták össze, a folyó kiadásokat az egylet fedezte. Százötvenháromféle gyógyszer állt az orvosok rendelkezésére a rendelőben. Hetente három napon, reggel 7-8 vagy 8-9 óra között rendeltek. Wurda halála után helyét Brück Simon vette át. Almási Balogh Tihamér, Almási Balogh Pál fia, 1870-ig Aradon élt és gyógyított, majd Pestre költözött, így a fővárosi homeopátiás mozgalomnak még hathatósabb segítőjévé vált. Több feladat mellett ekkor vette át a Hasonszenvi Lapok szerkesztését. 1870-ben megnyílt a második magánalapítású homeopátiás kórház Pesten, az Elisabelhinum. A kórház alapítója Zichy Józsefié grófnő, szül. Metternich Melanie volt. A fővédnökséget Erzsébet királyné vállalta, róla kapta a nevét az intézmény. A ferencvárosi Fő utca (később Knézich u.) 15. sz. alatti egyemeletes épületben hat szoba, tizenkét ágy volt kezdetben. Az udvari helyiségekben kapott helyet a fürdőszoba, mosókonyha, fáskamra, boncterem, halottas kamra, kápolna. Az udvarhoz kút és kert is tartozott. A kormánytól és magánszemélyektől kapott adományok lehetővé tették a szomszéd telek és a rajta álló épület megvásárlását. 1884-től gyógyíthatatlan betegek számára is berendeztek egy részleget. A kórház főorvosa Hausmann Ferenc, majd halála után fia, Hausmann Lóránt lett. Az 1880-as évek elején tőle vette át a tisztséget Sulkovszky József Az ápolónői feladatokat irgalmasrendi apácák látták el.