Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Győry Hedvig: Medicina theoretica Aegyptiorum
Ezeken a könyveken kívül is gyakran előfordul a mtw említése. Általában a fenti jelentések valamelyikében használják, ám ezektől eltérő értelemben is előfordul. A Smith papirusz egyik helyén (Sm 7, 3,16-18) „izom, ín vagy szalag" jelentéssel beszélnek róla - a „nyakszirt (nHb. t) mtw-it" a B és C glosszák úgy magyarázzák, hogy azok „inak (mtw), amelyek két állkapocs csontjának végeit kötik össze (mr)" —, éppúgy, mint amikor a mtw puhításáról (sgnn) írnak (pl. Ram V. XIV, XVII, H 94, 114, Eb 627-694, Bln. 49). A „puhítás" a HAtj szívből érkező mtw-ra is vonatkozhat (ld. L 14), ami arra utal, hogy ebben az esetben is keveredhet a cső és ín jelleg. Egy speciális mtw fajta a Stw névre hallgat: keresztérfonat. A mell és comb területén figyelték meg (Eb 856c, d), de helymegjelölés nélkül is előfordul. A mtw beteg állapotának kezelése sokféleképpen történt, kenőcsökkel, gyógykészítmény elfogyasztásával, beöntéssel, és a leggyakrabban bekötözéssel. Úgy tűnik, a külső kezelés az „izom, ín" értelemben használt mtw-ra vonatkozik, a belső pedig a „csatorna, ér" jelentés tartományhoz kapcsolódik. C, Élettani és kóroktani magyarázatok A mtw-rendszer élettani és kóroktani működéséről igen bonyolult képet lehet összeállítani az első traktátus magyarázó szövegei alapján (Eb 855), amelyek orvosi szakszótárként használhatók. Bár az egyes magyarázatok az Első anatómiai traktátus szövegei közé ékelődtek be (99,12-100,2 és 100,14-102,16), tartalmuk és nyelvezetük egyaránt elárulja, hogy egy harmadik könyvből másolták őket, ma már ismeretlen szempontok szerint válogatva. Eredetileg egy „szív-könyv" glosszái voltak, ahol a leírt szöveg pontosabb megértését segítették, mint a Smith papirusz sebészeti szövegeit kiegészítő glosszák. 53 Bár ezt a könyvet nem ismerjük, a magyarázatokból kiderül, hogy az Első anatómiai traktátushoz hasonlóan, egészséges állapotban a mtw-ban e szerint a könyv szerint is különböző anyagok áramlottak: vér, levegő, nyálka, vizelet vagy ondó, és magukat a mtw-kat bonyolult, mai felfogásunk szerint egymástól igen távol álló elemeket összefoglaló hálózat(ok?) részegységeinek tekintették. (1.) Ezek szerint betegséget, fájdalmat okozhat a mtw belső tartalma: - Ha a nem megfelelő típusú anyag áramlott keresztül rajtuk, pl. „Ami azt illeti, hogy „jb-szíve levert (Ssw)" — Egy „befogadó" (Sspw) nevű mtw az, amely ezt csinálja. Ez az, amely HAt j-szívének vizet ad." (855c (99,18-19)) - a szív vagy mediastinum elvizesedése. Ez utóbbi esetben a „befogadó" csatorna az oesophagus lenne. 54 vagy „Ami azt illeti, hogy „jb-szíve kitárul (sS-f)", - az az, hogy HAtj-szíve mtw-/ székletet tartalmaznak." (855g (101,8)) - elképzelhető, hogy septicaemia fertőzött béltartalom miatt. - vagy az anyag minősége vagy mennyisége nem megfelelő, pl. ,^4mi azt illeti, hogy „ jb-szíve száraz" - az az, hogy a vér a HAtj-szívben össze van rakódva." (8551 (101,8)) - vérrög keletkezett? „Ami azt illeti, hogy „ jb-szíve megtelt (mHj) " — az az, hogy jb-szíve feledékeny, mint ami más beszédre gondol." (Eb 855z (102,15-16)), - szívnagyobbodás (a túl sok levegő miatt) Vö. H. Grapow: Grundriss der Medizin der Alten Ägypter Ii. von den medizinischen Texten, Berlin 1959, 131-132. 54 Walker, p. 162-163.
