Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Győry Hedvig: Medicina theoretica Aegyptiorum
másikat használják, - gyakoribb, hogy alkalmazásuk jól elválasztható egymástól. A két szó jelentése közötti különbség az egyiptomiak számára egyértelmű lehetett, hiszen azt sehol nem magyarázták. A modern kutatóknak ezzel szemben sok fejtörést okozott a pontos értelmezés. Többször próbálkoztak vele, de a kérdés ma sem tekinthető teljesen lezártnak. Legutóbb egy ausztrál orvos-egyiptológus, J. H. Walker* 6 arra a következtetésre jutott, hogy a két „sz/V'-nek értelmezett szó orvosi-szemantikai értéke semmiképpen sem azonos, mivel a szív különböző aspektusait fejezik ki. A HAtj szív elsődleges jelentése a fizikai értelemben vett „szív" volt, amely aztán a „mediastinumra" bővült (ez a törzs teljes középső részét magában foglalja a mellkas környékén), és elvont fogalomként az „értelem''' megfelelőjévé vált. Írásképe alapján eredete az „elülső rész, az elülső részhez tartozó'" jelentésre vezethető vissza. Az jb viszont elsődlegesen „értelem, személyiség, pszyhé" jelentéssel rendelkezett, amely másodlagosan a fizikai „sz/v" jelentést is magába olvasztotta. Ezt az elképzelést látszik alátámasztani, hogy az egyiptomi forrásokban az jb szív volt az érzelem és gondolkodás központja. (Az agy jelentősége olyan mértékben nem tudatosult bennük, hogy a mumifíkáláskor 1, egyszerűen eltávolították, tehát meg sem kísérelték a megőrzését, amint azt a belső szervek esetében tették, noha egyébként regisztrálták az agyállomány sérülésekor bekövetkező súlyos állapotváltozásokat - pl. a Smith papirusz esetleírásaiban.) Ezek szerint a fizikai szív (HAtj) és a mediastrinumban (= HAt j-szív) lakozó psyché (= jb-szív) természetszerűleg foglal el azonos helyet az emberi szervezetben és cserélhető fel az esetek egy részében. De nem mindig, mert az jb ki is léphet például az emberből, jelölheti állapotát, egyfajta transzformációját, míg a HAtj anatómiailag szorosan kötődik a szervezethez. Az anatómiai listák a szível több istennel is kapcsolatba hozták. Az jb esetében: Montu, Hórus, Ptah és Khenti-kheti szerepel, a HAt j-val kapcsolatban Bastet, Szahmet, 18 Nehebkau, Ptah, Thot és a napisten különböző formái - akinek skarabeusz alakját az Újbirodalom korától rendszeresen elhelyezték a múmiákban a tényleges szív pótlására. 19 Érdekes a Vatikáni mágikus papirusz megjegyzése, 20 miszerint „HAtj-ja, hajói van, akkor Hórus, ha zavart, akkor Széth..." - ezt a két istent együttesen a sxmwj „a két hatalmas" néven emlegették, amely szó egyes számú nőnemű alakja Szahmet istennő neve. Szahmetet pedig a szívek elragadójának tartották, aki különösen az év utolsó napjaiban veszélyeztette a népet. 21 16 J. H. Walker: Studies m ancient Egyptian Anatomical Terminology, The Australian Centre for Egyptology Studies 4, Warminster 1996, p. 147-186. 17 E.g. Aidan and Eve Cockburn: Mummies, Disease, and Ancient Cultures, Cambridge - London - New York New Rochelle - Melbourne - Sydney, Cambridge Univ. Press, 1980, p. 11-100: Renate Germer: Mumien. Zeugen des Pharaonenreiches, Zürich - Munich 1991; W. Westendorf: Handbuch der altägyptischen Medizin, Leiden-Boston-Köln, 1999, 459-463. IS PI. Pyr. 539 és 580. 19 A szívskarabeuszokról_p\. V. Wessetzky: Le scarabée du coeur d'une prêtresse d'Amon BMHBA 21 (1962) p. 39; V. Wessetzky: Amulettes de coeur au Musée des Beaux-Arts BMHBA 54 (1980), p. 5-11; V. Wessetzky: Skarabäus und Frosch als Symbole des ewigen Lebens, in: Fs Gertrud Thausing, Wien 1994,/;. 276-278. 20 P.E. Suys: Le Papyrus magique du Vatican, Orientálta 3, 1934,/;. 7-78 (P. MVatican III. 4-5. sor) - Walker: o.e.. p. 169. 21 Fr. Von Känel: Lespretres-ouab de Sekhmet et les conjurateurs de Serket, Bibliothèque de l'École Pratique des I lautes Études, Sciences religieuses 87, Paris 1984; FI. Györy: Év-forduló a fáraók korában. Szépművészeti Múzeum - Múzeumi Újság, 2002.