Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Birtalan Győző: Tudományos belgyógyászat Magyarországon 1919 és 1945 között
Az epekőbetegségek laboratóriumi megerősítésére szérumkoleszterin meghatározást végeznek. A koleszterinvizsgálatok ezen felül is igen széles indikációval történtek, főleg az astma bronchiale, akut fertőző betegségek, érelváltozások esetében. A testnedvek cukortartalmának megállapítása végig rutineljárás volt. Terheléses vizsgálatokat a harmincas évektől végeznek.A vérfehérjék laboratóriumi diagnosztikája is fejlődött. A plazmafehérjék meghatározását skarlát eset kapcsán 1927-ben végezték. 57 Elterjedt a liquor klór meghatározás és liquor oxidaze reakció. A víz és sóforgalom paramétereit a karcinoma és a májbetegségek összefüggésében vizsgálják. A pankreasfermentek kimutatása, a diastase reakció a harmincas évek második felében honosodik meg nálunk. A próbareggeli már évtizedek óta rutin. A gyomorszekréció chromodiagnosztikajáról 1930-ban jelenik meg közlemény. 58 A C-vitamin laboratóriumi meghatározásával a harmincas évek második felétől foglalkoznak. 1939-ben metodikát dolgoznak ki a bőr C-vitamin tartalmának kimutatására. 59 A húszas évektől rendszeresen vizsgálják a vörösvérsejtek süllyedési sebességét, melynek tájékoztató, prognosztikai értékéről sokan publikálnak. Tovább szélesesedett, főként a haematologia haladásának köszönhetően, a mikoszkópikus diagnosztika hatóköre. A típusos és atípusos vérkép alaktanával és klinikumával többen is foglalkoznak. A húszas évek elején megismerik az eosinophilia jelentőségét, többek között az izomreuma és neuralgiák elkülönítésében. Tanulmányozzák a Schill ïwg-féle vérkép és Wester gr een-iwtk közötti összefüggést. További témák: a toxikus granulációk és degeneratív jelek morphologiája, a fájdalomra és egyéb központi idegrendszeri hatásra bekövetkező leukocytosis. Boros a vörösvérsejtek struktúráját, alaki eltéréseit vizsgálja. 60 Barta a fehérvérsejtképzö rendszer reagálásáról ír a fertőző betegségekben. 61 Tárgyalják a sav-bázis egyensúly és a leukocytosis viszonyát. A csontvelő diagnosztika a húszas évek második felében épül be az orvosi gyakorlatba. Többen is publikálnak akkoriban a csontvelő bénulás okozta agranulocytosisról. A májkezelés hatásosságának ellenőrzésére beválik a sternum punctatum figyelése. E vizsgálat klinikai jelentőségéről Lőwinger összefoglaló tanulmányt készít. 62 Meghonosodik a thrombocyta számolás gyakorlata. A húszas évek végén gyakran vizsgálják a vörösvérsejt rezisztenciát. Az elterjedő vértransfusiók miatt rutin eljárássá válik a vércsoport meghatározása. A haematologiánál maradva, említést érdemel, hogy a véralvadás élet és kórtanával ezekben az évtizedekben kezdenek intenzíven foglalkozni. A mikroszkopikus laboratóriumi diagnosztika egyéb területein is tapasztalható haladás. A bakteriológiai vizsgálatok technikája főként a tbc és a hastífusz kórokozók kimutatásában javult. A húszas évek elejétől figyelnek a gyomorrákra utaló sarcina baktériumok jelenlétére. Tökéletesednek a daganatsejtek kimutatására szolgáló módszerek. A harmincas években az argentaffin sejtek diagnosztikájáról és a szupravitális festésről olvashatunk. 57 Gy., 1927. 32, 734. 5it O.H., 1930. 6, 137. 59 Gy., 1939. 6, 81. 6 "O.H., 1926. 28, 743. 61 O.H., 1933.28,601. "Gy., 1935. 27-28, 455.
