Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Birtalan Győző: Tudományos belgyógyászat Magyarországon 1919 és 1945 között

Különösen nagy visszhangot keltettek ebben az időszakban az endokrinológia és vitaminológia felfedezései. A korabeli laikus köztudatban e felfedezések is nagyban hozzájárultak az orvostudomány tekintélyének erősítéséhez. A huszadik század első felében szinte valamennyi humán és természettudományban találkozunk nagyvonalú szintetizálási kísérletekkel. Hasonló törekvések voltak az orvostudományban is. E szintetizálások nélkülözhetetlen eleme volt az ősi orvosi alkattanok korszerűsítése, modern, egzakt adatokra támaszkodó megújítása. A húszas évek második felében Kretschmer népszerűvé vált alkattana adott új lendületet az irányzatnak, melynek hatása a klinikumra hazánkban a harmincas évek derekán tetőzött. I. Valamely betegség vagy betegségcsoport iránti érdeklődés vagy a közegészségügyi helyzet realitásaiból vagy a tudomány aktuálisan fontosnak tartott kérdésfeltevéseiből következik. Vizsgált időszakunk fertőző betegség irodalmának nyitányában a nálunk is tömegesen pusztító spanyol influenza érthetően feltűnő hangsúlyt kapott. Számos cikk jelent meg a betegség kórokozójának kutatásairól, különböző baktériumok ilyen szerepének megállapításáról illetve tagadásáról. Gondos klinikai tanulmányok foglalkoznak az alapbetegséghez társuló szövődményekkel. írnak az influenzához csatlakozó vörhenyről, kruppról, orbáncról, nőgyógyászati és sebészeti komplikációkról. Leírják a betegségre jellemzőnek vélt vérképet és exanthemát. A klinikai irodalomban mindig is számon tartották egyes betegségek jellemző kölcsönhatásait. Ezekben az esetekben azt figyelték meg, hogy a chorea minor tünetei megszűnnek az influenza lezajlása után. Mindinkább a postinfluenzás, aluszékonysággal és más központi idegrendszeri tünetekkel jelentkező encephalitis került a problematika tengelyébe. Kitűnő közleményt írt e szövődményről Benedict Henrik} Tankönyvi adatként meghonosodik az Economo nevéhez kötött kórkép. Felvetődött az a kérdés is, vajon miért halnak meg az erősebb szervezetű influenzás betegek nagyobb számban, mint a gyengébbek. A válasz az előzőleg kiállott fertőzésekből kialakult védettségre hivatkozott, mely a könnyen megbetegedő emberek szerencséje az ilyen járványok esetében. Az influenza kardiális szövődményeire csak a harmincas évek kezdetén terelődött a figyelem. A kiütéses tífusz kezdetben a frontokon és a hadifogolytáborokban terjedt el. Utóbb a hátországban is gyakran előfordult. Jelentőségét fokozott kazuisztikai érdeklődés tanúsítja. Ugyancsak a háborút követő évek nosologiai jellegzetessége a hisztériás színezetű csuklás járványok, általában a háborús neurózisok széles spektruma, amely foglalkoztatta belgyógyászainkat is. A háború következményeként tanulhatták meg a gyakorlatban a korabeli orvosok az éhezési ödémák és a skorbut tünetegyütteseit. 1 O.K., 1919. 194.. Rövidítések: B.O.U - Budapesti Orvosi Újság. Gy. - Gyógyászat, M.O.N.j.k. - Magyar Orvosi Nagyhét jegyzökönyve, OH. - Orvosi Hetilap, O.K. - Orvosképzés