Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Kicsi Sándor András: Adalékok a népi dermatológia terminológiájához

ködnek), mind ráragadjon! Ezt háromszor kell elmondani, mindig más-más nagyfenekü asszony nevének említésével. Ferenczi János följegyzése szerint: ha megszóltak valahol, akkor támad a pattanás a nyelveden. Ilyenkor tűvel szurkáld meg a kötőd madzagát: a te pattanásod elmúlik és megszólod nyelvén nő" (Bálint 1980: 169; Ferenczi szintén Szegeden gyűjtött a 19. század második felében). Az etnográfia pszichoanalitikus megközelítésének egyik leghálásabb témája az emberi test fent-lent tengelyen való, a végtagok és a testnyílások alapján meghatározott szimmetriája, amelyre maga Sigmund Freud is sokat hivatkozott. Orális-anális váltásokkal nemcsak az elnevezéseknél találkozunk (falat és fing egyaránt lehet ugyanannak a betegségnek a neve), hanem például a nyelven nőtt falatka gyógyítása a Kakasdra (Tolna m.) telepített andrásfalvi (bukovinai) székelyeknél a következő: "Kenyérdarabbal megnyomkodták; a kenyeret a kutyának dobva ezt mondták: Ragadjon a kutya szájára vaj a seggire" (Pócs 1985: 38). A fentiekben a magyar népi gyógyászat és ezen belül a népi dermatológia egy viszonylag apró, de regionális eltérései révén páratlanul változatos elnevezés- és hiedelemrendszerét próbáltam bemutatni. Az anyag feldolgozásának egy kezdeti fokáig igyekeztem eljutni: célom az általam elérhető, lejegyzett, de átfogó rendszerbe még nem sorolt előfordulások regisztrálása volt. Adatgyűjteményem számos érdekességet kínál a népnyelv búvárainak, például számos (részben eufémizmussal is magyarázható) alakváltozatot (különösen a 2. EBFING, 5. FING és 14. PINK típusoknál), néhány érdekes jelentés szerinti tájszót (például 1. CINKE, 4. FALAT, 5. FING, 16. POSZ alatt), több bizarrnak minősíthető összetett szót (2. EBFING, 3. EBPOSZ, 6. FINGHÓLYAG, 9. KÖFING, 10. PAPFALAT, 13. PENÉSZHÓLYAG alatt, söt a fingkő is idesorolható) és néhány további valódi tájszót is. Külön érdekesség, hogy szórványosan a nyelvterület egészen távoli pontjain (Vas, Békés, Szatmár) ugyanarra a betegségre két nevet használnak, egyet közönségesen, egy másikat ráolvasásban. A meglehetősen tagolt elnevezésrendszer magyarázata, a szóföldrajzi tanulságok levonása további, művelődéstörténeti adalékokat is feldolgozó vizsgálatokat igényel. Például nem lehet véletlen, hogy az erdélyi (és moldvai, bukovinai) falat, falatka, sőt papfalat változatok elterjedése nagyjából (de csak nagyjából) egybeesik egy meghatározott ráolvasástípus elterjedésével. SÁNDOR ANDRÁS KICSI, M.A. linguist H-1071 Budapest, Peterdy u. 37. HUNGARY SUMMARY This ethno-linguistical article provides a rich collection and thorough evaluation of the different Hungarian expressions and names denoting a certain symptom, a rush or pimple on the tongue. Author attempts to determine the notion and present the beliefs connected with it. He points out that in different places similar denominations may not refer to the same illness, while elsewhere people used different names for the individual illnesses - one for everyday use, while the other for incantations.