Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Schultheisz Emil: A tanköltemény az orvosi oktatásban

pök Esztergomi Breviáriuma (Velence, 1524, Inc.Saec. XVI. III.5.) rövid, magyar nyelvű receptet tartalmaz az első előzéklap rectoján.

55 A volt szegedi ferences könyvtárban egy 1528-ból származó latin Bibliában több, különböző kéztől származó, vendégnyelvemlék található. Radó Polikárp, a hátsó kötéstábla 1541-ik évi bejegyzése alapján possessorként Pesti Mihályt jelöli meg. A hátsó kötéstábla belsején a „hydropicus" és a „paralysis" szavakat magyarázó, rövd magyar „emlékezet" van.

56 Orvosi irodalmunk történetének a memoratív irodalom szövegein túlmenően is nagyon hiányzik az egyházi könyvtárak orvosi könyveinek és kéziratainak orvostörténeti szempontból való feldolgozása, jóllehet a régi egyházi könyvtárak jelentős részében a világi tudományok nem maradnak el az egyháziak mögött, amint az a 16-17. sz.-i püspökök és kanonokok hagyatéki könyveinek katalógusából kiderül.

37 A legjelentősebb, mert legrégibb magyar orvosi vonakozású bejegyzések a Praykódexben olvashatók. Ennek a 12. sz.-i sacramentáriumnak a bejegyzései összességükben a „Gesundheitsreger ill. a „calendarium dieteticttm" műfajába sorolhatók. Orvostörténeti aspektusból Vida Tivadar dolgozta fel nagy akribiával, megadván a pontos olvasatot is.

38 Számos hosszabb, nem pusztán emlékeztető, hanem magyarázó, illetve utasítás-jellegű, orvostörténeti irodalmunkban nem ismert feljegyzés vár még feldolgozásra, amelyeket kézírásos és nyomtatott liturgikus könyvek rejtenek.

59 EMIL SCHULTHEISZ, Prof. em. Semmelweis University H-1089 Budapest "Nagyvárad tér 4. Knauz, F.: Libri missales ac breviaria ecclesiae Hungaricae ad receptionem usque ritus Romani. Strigonii, 1870. 24. 89. A gyorsan odavetett négy rövid sor arra enged következtetni, hogy írója nem másolta, hanem hallomás alapján jegyezte föl. Radó P.: Két értékes szegedi nyelvemlék: Pesti Mihály bibliája és Pécsi Ferenc kódexe. Magyar Könyvszemle (1961) 118. Pld.: Némethy S.: Seriesparochiarum Archi-Dioecesisi Strigonensis. 1894. vagy: Vásárhelyi J.: A győri székesegyházi könyvtár possessorai. I. Náprági Demeter könyvtára. Magyar Könyvszemle (1980) 117 ss. Náprági ma is meglévő gyűjteményében található Bartholomaeus Anglicus Liber de proprietatibus rerum-ának 1505. évi kiadásából származó példány, amelyben a lippai plébános orvosi bejegyzései olvashatók. Ezeket Rómer Flóris ismertette (Győri Történelmi Füzetek. Győr, 1865. 90 ). Orvostörtneti feldolgozása, vagy akár csak regisztrálása ennek sem történt meg. Az Esztergomi Könyvtár 17. sz.-i katalógusa szerint a 3032 kötetes állomány több mint tíz százaléka sorolható a libri medici, ill. physici címszó alá. V.o.: Szepesi Zs.: Az Esztergomi Bibliotheka 17. századi történetéhez. Magyar Könyvszemle 97. (1981) 225-229. A magyar orvostörténeti irodalom ezeket sem ismeri. Vida T.: A Pray-kódex orvostörténeti vonatkozásai. Magyar Könyvszemle 91 (1975) 121-136. Ilyen pl. a gyöngyösi ferences kolostor 1506. évi missale praedicatorum-ában Jób próféta miséjénél olvasható contra morbum Gallicum-hoz fűzött megjegyzés. A magyarországi liturgikus kéziratokról lásd: Radó P.: Index codicorum manu seriptorum liturgicorum regni Hungáriáé. 1914. (OSZK. XIV.)