Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Péter Mihály: A fogorvosképzés kezdetei Erdélyben
közötti tevékenységére már utaltunk. 1944 őszétől, 1957-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, a budapesti Stomatologiai Klinikán mint docens, a vidéki gyakorló orvosok fogászati tanfolyamait vezette (20). A kolozsvári Orvosi Szemle folyóirat Stomatologia c. állandó mellékletének (1929-1938) főmunkatársa és a Revista Stomatologics - Stomatologiai Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt. Közleményei főleg a konzerváló fogászat kérdéseivel foglalkoztak (Orvosi Szemle, Erdélyi Orvosi Lap, Praxis Medici, stb.). Tagja volt az EMEnek és az Erdélyi Kárpát Egyesületnek. 1964. márciusában (a napot nem ismerjük) hunyt el Budapesten (20). Az 1940-44-es periódusban, melyről nagyon kevés adatot találtunk, rövidebb-hosszabb ideig a kolozsvári Fogászati Klinikán Kopár mellett még a következő orvosok dolgoztak: Gidrai Líviusz és Csőgör Lajos tanársegédek, Székelyné Kalkó Ilona és Csutorás Ambrus díjas gyakornokok, Szabóné Csáti Éva díjtalan gyakornok, Sípos Tibor, Tamásné Oswald Emma és Bálint Júlia segélydíjas díjtalan gyakornokok. Említik még 1944-től Major Sándor díjtalan gyakornok és Heller József fogászati klinikai orvos nevét is (17, 35). Ez idő alatt az I. Ferdinand Király Tudományegyetem orvosi kara Nagyszebenben működött (35, 36). 1945-ben, a harmadik hatalomváltás után az új történelmi körülmények következtében, Kolozsvárt két egyetem sodródott egymás mellé: az ott lévő és ez alkalommal el nem távozott Ferenc József Tudományegyetem utóda, a kolozsvári magyar előadási nyelvű Állami Tudományegyetem, illetve a Dél-Erdélyből visszatérő I. Ferdinand Király Tudományegyetem. Utóbbinál a régi Fogászati Klinika igazgatója ismét Aleman professzor lett 1948-ig, míg a kolozsvári magyar egyetem Marosvásárhelyre átköltözött (1945) orvosi karának Fogászati Klinikáján Csőgör Lajos professzor lett a vezető, aki ugyanakkor a magyar egyetem rektora is volt (36). Munkatársai Talán György adjunktus, Csiszár Sándor és Mészáros Géza tanársegédek valamint Szalay Anna gyakornok voltak (2). Az 1948. aug. 3-án beindult tanügyi reform fogorvostudományi karokat hozott létre az orvosi egyetemek (akkori néven intézetek) keretein belül. Ezzel a fogorvosképzés Romániában teljesen új szakaszba lépett anélkül, hogy az általános orvoskari hallgatók féléves fogászati képzését lényegesen befolyásolta volna (8,11). Következtetések: A bemutatott anyagból kiderül, hogy Erdélyben a fogorvosképzés sajátságos és igen bonyolult folyamat volt, amit nemcsak a szakmai, hanem főleg a történelmi körülmények befolyásoltak. Megállapítható továbbá, hogy az adatok, különösen az 19191948 közöttiek igen hiányosak. Ennek oka elsősorban az, hogy a levéltári anyag szegény és töredékes. Az ismételt hatalomváltás, az egyetemek többszöri költöztetése és nyilván a háború, nagyon megcsonkították az eredeti dokumentumokat. Ennek ellenére úgy véljük, hogy mind román, mind magyar és német részről még sok feltárható adat van. Közös munkával, mély felelősségérzettel és az adatok objektív és valósághű értékelésével tudjuk csak közös múltunkat a jövő nemzedék épülésére bemutatni. Prof. Dr. M. PÉTER MIHÁLY Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Aleea Corniça nr. 20, ap. 14. 4300 - Tárgu Mures, Romania