Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Péter Mihály: A fogorvosképzés kezdetei Erdélyben

megkezdte működését a Fogászati Klinika (137.144 sz. miniszteri leirat, Budapest, 1912. nov. 2.; Kolozsvár 370 1912/13) (34). A heti óraszámot 12-re emelték és mindkét félévre kiterjesztették. Ebből 2 óra előadás volt, mégpedig az első félévben operatív, a másodikban konzervatív fogászat címen. A többi órát gyakorlati tevékenységre szánták a következő képpen: 5 óra foghúzási illetve 5 óra fogkezelési és fogtömési gyakorlat (16,34). Ha a fekvő betegeket befogadó közös klinikai osztály felállítása nem is valósult meg, a járóbeteg rendelés problémája, illetve az elméleti és gyakorlati fogászati oktatás ezzel új szakaszba lépett. Rudas ekkor már egy éve nem él. Az új intézmény igazgatója Höncz Kálmán lett. Az 1914/15-ös tanévben a Fogászati Klinika személyzete is kibővült Posta Sándor tanársegéddel, valamint Szegedi Lajos és Winkler Mór gyakornokokkal, majd az 1917/18-as tanévtől Kopár Gerő tanársegéddel (16,34). Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a klinika beindulása alkalmával Höncz azt kéri, hogy mindenkori tanársegéde az ö személyes felügyelete és felelőssége mellett kész orvosoknak speciális kurzusokat adhasson (16, 34). Ez a. szakorvosképzés kezdetét jelenti. Az első világháború eseményei és következményei lezárták a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem és ezzel a fogorvostudományi oktatás kibontakozó szakaszát. * A hatalomváltás napjaiban 1919. május 16-án a nagyszebeni Román Kormányzótanács részéről dr. Coriolan Tatar, dr. Alexandru Nemes, dr. Constantin Stanca, dr. Ladislau Pasca és loan Aleman orvostanhallgató átveszi a klinikát Höncz Kálmántól és Kopár Gerőtöl, annak teljes leltárával (1,13). Kopárt megbízzák, hogy május 19-től szept. 19-ig vezesse a klinikát Pa§ca és Aleman felügyelete mellett. 1919. szept. 19-én megérkezik Budapestről Gheorghe Bilascu dr. (1863-1926), aki átveszi a klinika vezetését és végzi azt haláláig (4,7,9,11,13). Őt, I. Aleman (1891-1948) professzorként követi 1940. szept. 8-ig (11)Az újabb hatalomváltást követően 1940. szept. 9-től dec. 31-ig ismét Höncz professzort bízzák meg a klinika vezetésével. Az 1940/41 -es tanévtől kezdve Nóvák Ernő professzort nevezik ki a sebészeti műtéttan, a Fogászati Klinika és az Orvostörténeti Intézet igazgatójává. A Fogászati Klinikát 1941. jan. 20-tól 1944. őszéig Kopár Gerő vezeti főorvosi minőségben (20(. Az 1941/42-es tanévtől, mint megbízott előadó tartja heti 2 órában a „Fogak kór- és gyógytana" tárgykör előadásait, valamint heti másfél órában az érzéstelenítés és az extrakció műtéttanát a 8. félévben. Ezeket az adatokat a korabeli leckekönyvekből írtuk ki. Kopár Gerő 1887.febr.4-en Kolozsváron született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a piarista főgimnáziumban végezte. 1911-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen avatják orvosdoktorrá. Fogorvosi tanulmányait az Arkövy által vezetett budapesti Stomatologiai Klinikán kezdte, majd Bécsben, Berlinben folytatta. Kolozsvárra visszatérve magángyakorlatot folytatott. 1917-ben kinevezték tanársegédnek a kolozsvári Stomatologiai Klinikára, de mivel frontszolgálatot teljesített, állását csak 1918.októberében vehette át. Mivel a hatalomváltás után a hűségesküt nem tette le, állása megszűnt és tovább csak a Főtér (Mátyás tér) 22 sz. alatt lévő magánrendelőjében dolgozott. Az 1940 és 1944