Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Schultheisz Emil: A tanköltemény az orvosi oktatásban

jelenik meg leghamarabb. 1225-öt követően mintegy 140 kéziratban ismert (Altere deutsche Macer)

20 Minden tanköltemény között a legnépszerűbb és legelterjedtebb az eredetileg 364, többnyire leoninusi hexameterből álló Regimen Salernitanum. Ennek Arnaldus de Villanova (1240-1311) neve alatt kommentált formája segítette a tanulást, míg egyébként a kvázi felvilágosító irodalom egyik első megjelenési formájának tartható. Arnaldus Villanovanus 360 soros kommentárt fűzött a Regimen Salemltanum-hoz a 14. század elején. Ez a kommentár a századok folyamán terjedelmében csaknem tízszeresére nőtt. Ez lett az alapja a későbbi verzióknak, illetve kópiáknak, majd a nyomtatott kiadásoknak. Legelterjedtebb ősnyomtatványa a Bamler-fé\e augsburgi incunabulum 1472-ből, amelyet 1500-ig kilenc alkalommal adtak ki. Az 1486-os kiadás kezdete: Anglorum regi scripsit scola tata Salerni... a legtöbb verzióban visszatér.

21 A De Remi által összeállított Collectio Salernitana-ban (Napoli, 1859. 5 Tom.) már 3520 sorból áll. Ez az igen népszerű epikus egészségvédő-hügiénés regula, jóllehet az első orvosi fakultásról indult, egyetemi tananyagként később már alig játszott szerepet.

22 A diagnosztikus költemények — Carmina Aegidii A kora tudásszintjének megfelelő, sőt azt csaknem meghaladó, kifejezetten didaktikus célú, klinikai tanköltemények között is külön helyet foglalnak el Gilles de Corbeill (Aegidius Corboliensis) poémái.

23 Tankölteményei közül a legelterjedtebbek a 13-16. sz.ban csaknem minden orvosi fakultáson használt Carmen de urinis, Carmen de pulsibus és Carmen de composais medicamentibus. Ezt a három önálló, verses traktátust joggal sorolhatjuk a tankönyvek közé. Jelentőségüket jelzi az a számos, többnyire prózai kommentár, amelyeket e müvekhez fűztek. Az egyetemi célra használt kommentárok között a legkedveltebbek és elterjedtebbek szerzője Gentile da Foligno.'

4 A három tanköltemény közül az egyetemi stúdiumokban leggyakrabban és leghosszabban a De urinis volt használatos.

25 20 Haage, B.D.: Die Wertschätzung von Naturwissenschaft und Medizin in der deutschen Dichtung des Mittelalters. Sudhoffs Archiv 70 (1986) 207. 21 Valójában Robert, normandiai hercegnek. Hódító Vilmos fiának írták, amikor Palesztinából visszatérve, karsérülését gyógyíttatva, Salernoban időzött, ahonnan bátyjának, II. Vilmosnak 1100-ban bekövetkezett halála után Angliába készült, abban a reményben, hogy övé lesz az angol trón. Valószínűleg elutazásakor nyújtották át neki Salerno orvosai a tankölteményt. így magyarázható, hogy Anglia királyának szólítják az ajánlásban, noha nem lett uralkodó Tartalmi áttekintését lásd: Schultheisz, E.: A salernoi „Regimen Sanitatis". Orvosi Hetilap 38 (1960) 1358-1961. Legújabb, a kérdés egészének átfogó tárgyalását és irodalmát lásd Pasca, M. (ed.): La Scuola Medica Salernitana - storia. immagini, manoseritti dall ' XI al XIII secolo. Napoli, 1988. 22 Ami a középkor orvosi költészete egyetemen kívüli elterjedését, vernacularis formáit és különösen a Regimen Sanitatis Salernitanummal való összefüggését, illetve a későbbi középkorban a salemoinál is fontosabb francia eredetét illeti, mindmáig érvényesek Sudhoff fejtegetései. Lásd: Sudhoff, K.: Zum Regimen Sanitatis Salernitanum I-XIL. {Sudhoffs) Archiv für Geschichte der Med. Bde. 10-12. (1919-1920) 23 Aegidius Corboliensis (1140-1224) Fülöp Ágost francia király orvosa volt. Tanulmányait Salernoban végezte, s kezdetben maga is ott tanított, majd Franciaosrzágba visszaérve tevékeny részvevője volt a párizsi egyetem alapításának. Tanára lett és egyidejűleg a Notre Dame egyik kanonoki slallumát töltötte be. 24 A British Museum Sloane gyűjteményében tekinthettem meg Gentile da Foligno, Aegidius Corboliensis pulzustanához írott egyik kommentárját. A jól olvasható kéziratot számos másolt példány kisérte az európai egye-