Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kóczián Mária - Kölnéi Lívia: A homeopátiás gyógyítás története Magyarországon
son is részt vett, s törekedett arra, hogy körzeti orvosként praxisában alkalmazza a homeopátiát. A Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga tagja lett - egyetlenként Magyarországról. 5 Breznay Géza (szül. 1907) belgyógyász szintén homeopátiával foglalkozott a hatvanas években. Személyes közléseiből tudjuk, hogy 1964-ig a hévízi rheumatológián volt osztályvezető főorvos, majd ezután jó eredménnyel alkalmazta a homeopátiát magánpraxisában. Főleg komplex szereket használt. Ezeket nem hivatalos úton hozatta NyugatNémetországból, ill. Svájcból. Breznay doktor Dor esi Mátyás (Matthias Dor esi) bécsi rendelőjében is szerzett tapasztalatokat. Tamás Gyula gyermekgyógyászról tudjuk még, hogy praxisában alkalmazta a homeopátiát. Elmondhatjuk tehát, hogy 1950 és 1990 között a homeopátia, mint oly sok más szellemi, tudományos, művészeti irányzat, a magánélet keretein belül, zárt ajtók mögött létezett. A kádári konszolidáció éveiben, 1963 után a hatóságok már nem kutatták olyan buzgón a polgárok magánéletét, mint annak előtte. De a nyilvánosság előtt beszélni, hivatalosan megnyilatkozni - alkalmasint a homeopátiáról - továbbra is csak elítélően lehetett. Persze nem vitathatjuk, hogy a magyar orvostársadalom döntő többségének őszinte véleményét fogalmazta meg Benedek István A gyógyítás gyógyítása c. könyvében: „...hihetetlen mértékben elterjedt a paramedicina, vagyis a kuruzslás, különösen Nyugat-Németországban. /.../ Csillagjóslás, tenyérjóslás, írisz-diagnosztika (erre különösen büszkék lehetünk, mert magyar ember találta fel: Péczely Ignác), homeopátia, antropozófta, varázsinga és Christian Science - van itt minden, a közönség kedvére válogathat, s ha semmi sem segít, végül orvoshoz is mehet" (Gondolat Könyvkiadó, 1978, 143.0.) Az 1980-as évek második felében kibontakozó politikai változások azonban kedvezően befolyásolták a nem akadémikus orvoslás helyzetét, megítélését. Dr. Zajta Erik gyógyszerész 1990 elején kezdeményezte az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti Főosztályánál, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács (£777) vizsgálja meg a homeopátia ügyét. Az £7Yelnölsége 1990 áprilisában közölte a Minisztériummal szakvéleményét: „...a homeopata gyógymód magyarországi alkalmazásának tiltása nem indokolt." így a homeopátia gyakorlása újra lehetségessé vált hivatalosan is. Ennek köszönhetően 1991-ben megalakult a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület. Ezzel egy új, mozgalmasságában, eredményességében csak a 19. század közepéhez hasonlítható fejezet kezdődött a magyarországi homeopátia történetében. A 20. században a homeopátia már megjelent az orvostörténet-írás témái között is. Győry Tibor (1869-1938) az orvostörténet egyetemi tanára, az 1920-as években államtitkár, foglalkozott először a homeopátia orvostörténeti szempontú ismertetésével. Elmarasztaló kritikájának nyomvonalán haladt valamennyi jelentős későbbi orvostörténész is (Gortvay György, Magyary-Kossa Gyula, Mayer Ferenc Kolos, stb.). A kisebb publikációk között előfordulnak semleges állásfoglalásúak is, különösen az Almási Balogh Pállal kapcsolatos irodalomban (Fialovszky Béla, Korbuly György, Ferencz Gábor, Nagy Károly stb.), a kórháztörténet-írásban (Zsindely Sándor, Dezséri Bachó Károly stb.), vagy Zajta Erik gyógyszerésztörténeti vonatkozású tanulmányaiban. 5 Ld. Kóczián Mária, Kölnéi Lívia: Beszélgetés dr. Patay Istvánnal. In.: Simile. VII.évf., 2.sz., 2000. Nyár, 4-8.0.
