Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Walsa Róbert: „Az egyetemi rövidített tanfolyamok" története. A Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem keretében Egyesített Orvostudományi Kar — Breslau-Halle, 1944-1945
tartózkodási helyünk. Valójában dehogy is várt, hiszen a szállás itt is túlzsúfolt volt, hideg és barátságtalan, a koszt itt is kevés, a már korábban érkezett kollégák kelletlenül szorítottak helyet a kimerülten és piszkosan érkezőknek. Miközben szinte naponta hallottunk, olvastunk a Budapesten maradottak egyre aggasztóbb sorsáról, szenvedéseikről, gondolatainkban együtt voltunk velük és inkább csak történtek velünk az események, nem tudván azokat befolyásolni. Új otthonunk, a hallei Neues Finanzamt volt. A szűk, békében hivatali épület, semmilyen kényelmi berendezéssel nem rendelkezett, aminek alapján otthonnak lehetett volna nevezni. A Vossstrasse és Lindenstrasse találkozásánál, feltehetően a háborút megelőző években tárgyilagos, semmitmondó stílusban készült vasbeton hivatali épület, melynek háromemeletes tömbje szinte erődként emelkedett ki a többévszázados favázas lakóházak környezetéből. Szemben a Francke-fé\e alapítványi épületek állottak. Francke A. H. kegyes prédikátorként 1652-ben érkezett a városba, ahol egyetemet, árvaházat, kórházat, gyógyszertárat, nyomdát és biológiai intézetet alapított és részt vett a pietizmus nevű vallási irányzat megszervezésében, felvirágoztatta a város kulturális életét. Az épületeket a háború idejére hadikórházzá alakították, amit a tetejükre festett vöröskeresztek szembetűnően jeleztek és amelyekkel óvni remélték azokat a bombázásoktól. Előbb tájékozódtunk a városban, egymás után fedeztük fel a 10. századból származó négytornyú Mária templomot a piactéren, a Roter Turm-ot, amely korának városépítő gazdagságát és tekintélyét szimbolizálta és amely tüskés torony gombjával a templomtornyok magasságát is felülmúlta. Látogatásainkkal sorra vettük a 10. században épült Giebichstein várának romjait és a XIV—XV. század fordulóján épült Moritzburgot, amit méltán tartanak a helybeliek a gótika „hattyúdalá"-nak [24]. A városka egyébként barátságos látványt nyújtott zegzugos utcácskáival, patinás régi házaival és az azok közé ékelt modern áruházakkal és szállodákkal. Szelíden lankás környékére, a Saale folyó szigeteire villamoson mentünk friss levegőt szívni. Később napozni, sétálni, vagy csak egyszerűen, hogy az előadásokon, óvóhelyen elgémberedett tagjainkat kinyújtóztassuk, mert a Finanzamt körül ácsorgást az épület őrzésével megbízott nagyhangú és goromba német, Münz „Oberzhalmeister" (főszámvevő tiszt) nem tűrte és nyomban bekergetett bennünket fedél alá, mondván, hogy „ ez nem cigánytanya " és hogy mi, szokatlan civil ruházatunkkal, furcsa, idegen beszédünkkel látszólag az ö nyakukon élősködő Ausländerek, ingereljük a lakosságot, hogy míg az ő hős fiaik a harctéren véreznek, addig mi a „biztonságban" a napot lopjuk és tartalékaikat éljük fel előlük. Ennek ugyan ellent mondott, amit Orsós professzor* óvóhelyi magánbeszélgetés alkalmával árult el, hogy a magyar kormány a tanzászlóalj fogyasztásnak megváltására, 8000 fő ellátására és 36 hónapi * Dr. Orsós Ferenc professzor, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója, akadémikus, akit a „rövidített tanfolyamok" dékáni tisztével tiszteltek meg, európai hírű igazságügyi orvosszakértőként német meghívásra (pontosabban utasításra) részt vett a katyni erdőben a lengyel tisztek tömegsírjának feltárásában és az áldozatok halálokának és körülményeinek tisztázásában. Ez ügyben a felelősséget a Szovjetunió előbb elhárította, 1990-ben azonban elismerte, hogy a tömeges kivégzéseket pártutasításra a szovjet állambiztonsági szervek beosztottai hajtották végre. A háború után Orsós professzor sem tért haza, távollétében megfosztották egyetemi tanári címétől és akadémiai tagságától. 1945 őszétől a mainzi egyetem művészi anatómia professzora lett [11]. Valójában mind Csillérynek, mind Orsósnak alapos oka volt, hogy az adott helyzetben az oroszok elől mentsék magukat, ha pedig az egyetemisták mentése sikeresen végződik, magas elismerésre számíthatnak.
