Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

nak emelése érdekében. így pl. Lendvay Benő: 25 év Márkusfalva történetéből c. népszerű füzetét 11 000 példányban juttatták el a vidéki orvosokhoz. Később hasonló célt szolgáltak a pályázatok is. Markusovszky Lajos 1890-ben 5000 forin­tos alapítványt tett, amely az ún. Trefort-alap címen kamatozva különféle népszerűsítő kiad­ványokra és pályázatok meghirdetésére volt fordítható. A népszerűsítés egyik legfontosabb fóruma a Jó Egészség Naptára volt, amely több ezres példányszámban kelt el az 1890-es években. Szintén az egészségnevelés körébe tartozott az az előadássorozat, amelyet 1895-ben tartottak és fontos feladata volt az iíjúság egészséges életmódra nevelése. Ezt kívánták hangsú­lyozni azzal is, hogy némelyik nagy sikerű előadást nyomtatásban is — kis formátumú füzetek alakjában terjesztve — közreadták. Ezek közé tartozott Elischer Gyula előadása, aki a dunai sportokat ajánlotta az ifjúság figyelmébe. Az 1000 példányban kinyomtatott előadást az egye­temi hallgatók között ingyen osztották szét. 122 Pályázataik is az egészséges életmód népsze­rűsítésének érdekét képviselték. A Trefort-alapból azokat kívánták jutalmazni, „ ...kik a mér­tékletesség, tisztaság, egészséges lakás és életmód terjesztése, egészséges munkásság, játékok és szórakozások meghonosítása útján vagy bármely más módon, kisebb vagy nagyobb körben a közegészség előmozdítása körül érdemeket szereztek. " 123 A Magyarország valamely községének közegészségi viszonyait ismertető pályázatot Farkas Benő, Guta mezőváros leírásával, valamint Dobóczky Lajos, Privigye közegészségi viszonyait tárgyaló írásával nyerte meg, Loewy Lipót, Pécsről írott munkája hasonló elisme­résben részesült. Pályakérdéseket tűztek ki a különböző megyék gyermekegészségügyének feldolgozására is. Thirring Gusztáv Budapestről és Lendvay Benő Pozsonyról írott tanul­mányával elnyerte a jutalmat, Farkas Benő, Komárom megye főorvosa megyéje gyermek­egészségügyi felmérésére dicséretet kapott. Meddő maradt viszont az a két pályázat, ame­lyet a nép számára építhető olcsó és egészséges házak építési módjáról, illetve a Rima völ­gyének feltűnően magas morbiditási számának felderítésére hirdették meg. 124 A kiragadott példák korántsem mutatják be az Egyesület teljes kiadványozási tevékenységét, de a ten­denciát — a lakosság egészségnevelését a népszerűsítő nyomtatványok segítségével — mindenképpen illusztrálják. Ennek a missziónak a kiteljesedése Az Egészség Könyvtára c. sorozat megindítása 1907-ben. A Franklin-Társulattal közösen, Gerlóczy Zsigmond szer­kesztésében, évi 20 ív terjedelemben, 4-4 kötetet adtak ki. 1907-től 1914-ig — tárgyidősza­kunkban — összesen 18 kötet látott napvilágot, igen kedvező áron, ami szintén a népsze­rűsítés egyik alapvető feltétele volt. Gerlóczy Zsigmond a sorozat indulásakor terveiket így fogalmazta meg: „Mindegyik könyv külön-külön egy-egy fejezetét adja az egészségtannak ... Aki megszerzi ezeket a könyveket, az megfog győződni arról, hogy az egészséget meg lehet őrizni, az életet meg lehet hosszabbítani, a gyönge testet meg lehet edzeni, csak ismerni kell a módját annak, hogy hogyan tartsuk távol magunktól mindazt, ami egészségünknek árt és hogyan keressük azt, ami hasznunkra válik. " Valóban, az évek folyamán megjelenő kiadványok felölelték az egészséges életmód, a testi higiéné, a leggyakrabban előforduló betegségek, életmentés, házi betegápolás stb. témakörét. A szerzők névsora biztosítja a munkák értékét, színvonalát, hiszen Elischer Gyula, Babarczi-Schwartzer Ottó, Bókay János, Berend Miklós, Szegedy­122 U. o. 7., 9. 123 U.o. 13—14. 124 U. o. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents