Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

lyakérdésnek titkos pályázat útján való megoldására. "

79 A pályázat mindkét ágát kétéves időszakra hirdették meg. A nyílt pályázatra az orvostudomány bármely területéről származó témájú, önálló kutatáson alapuló, magyar nyelven írt, de még publikálatlan munkát kellett benyújtani. Az ún. titkos pályázat témáját egy bizottság határozta meg, két év alatt kellett kidolgozni, jeligével beadni. Mindkét pályázatra érvényes volt az a megkötés, hogy eredménytelenség esetén ismételt meghirdetésre került sor. A pályadíj megosztását, illetve a már benyújtott munka eredményhirdetés előtti visszavonását nem tette lehetővé az alapszabály.

80 Az első évek sorozatos kudarccal végződtek a Szenger Ede-féle pályadíjak történetét illetően, mind a nyílt, mind a titkos pályázat többszöri meghirdetés után sem járt sikerrel. „A budapesti typhus epidemiológiája (A typhusjárvány fellépésének okai és körülményei, terjedésének utai és módja, tekintettel az ivóvíz, élelmiszerek és egyéb közvetítők szerepe) " — titkos pályázatot először 1906-ban írták ki, míg végül 1912-ben került kiadásra. Ekkor is csak egyetlen munkát küldtek be, jeligéje: „ Valamely ország typhusmegbetegedéseinek statisztikájából kultúrájának fejlettségére lehet következtetni. " A bíráló bizottság (Liebermann Leó elnök, Aujeszky Aladár és Fenyvessy Béla) részletesen taglalták a tanulmányt, kiemelve, hogy a szerző a fertőzés lehetőségét a lakásviszonyokra és a bacillusgazdák szerepére vezette vissza. A szerző számos statisztikai táblázatot is mellékelt felméréseinek, következtetéseinek bizonyítékaként. A bírálat szerint a tanulmány „érvelése meggyőző, előadása gyakorlott ember tollára vall. " Mindezeket összegezve, jutalmazásra javasolták a tanulmányt. A jeligés levél felbontása után Preisich Kornél és Furka Sándor szerzők neve került elő.

81 1912-ben határozta meg a bizottság a következő témát: „ Tanulmányoztassanak Magyarország valamely kisebb területén a lakásviszonyok tekintettel a tuberculosis elterjedésére ". Határidőre egy munka érkezett, 112 oldal terjedelemben, jeligéje: „Jam proximus ardet Ucalegon ". A bíráló bizottság (Korányi Sándor elnök, Okolicsányi Kuthy Dezső és Fenyvessy Béla) a témakör fontosságához illő alapos ismertetést és bírálatot tett közzé a tanulmányról. A szerző Győr vármegye sokoróaljai járásában végzett felméréseket a tuberkulózissal kapcsolatban. Felderítette a terület szociális, gazdasági és közegészségügyi viszonyait, éghajlatát, talajviszonyait, az építkezési szokásokat. A kutatás alapkérdésére (a tuberkulózis és a lakáskörülmények kölcsönhatása) összehasonlításos módszerrel keresett választ, két olyan község szembeállításával, ahol a legalacsonyabb, illetve legmagasabb a morbiditási arány, valamint 170 tuberkulotikus és 170 egészséges család lakáskörülményeinek összehasonlítása által. Az eredményeket szemléletes táblázatokban tette közzé, amelynek summázata az, hogy „...a tuberculosis és a rossz lakásviszonyok közti összefüggés itt is kimutatható. " A bizottság a munkában az adatgyűjtés és a feldolgozás pontosságára hívta fel a figyelmet. Egyhangúlag ítélték oda a díjat a tanulmány szerzőjének, Kovácsics Sándornak.*

2 A nyílt pályázat jutalmát 1914-ig csupán egy alkalommal — 1913-ban — adták ki. Többszöri eredménytelenség után Némái József Anatómiai vizsgálatok a majmoknak s az 79 A budapesti kir. Orvosegyesület 1906-ik évi évkönyve. Szerk.: Lévai József. Bp., Pesti Lloyd, 1906. Függelék 4. 80 U. o. 4—6. 81 A budapesti kir. Orvosegyesület 1912-ik évi évkönyve. Szerk.: Blaskovics László. Bp., Heller és Stúdió ny., 1913. 307—309. 82 A budapesti kir. Orvosegyesület Értesítője. 1914. 3. évf. 18. sz. 215—216.