Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

Az alábbiakban a Rózsay-díj történetéből csupán azokat a momentumokat emeljük ki, amelyek orvostudományi mű sikeres létrejöttét eredményezték. Az 1895. évi márc. 19-i „összes ülés" azt a határozatot hozta, hogy Landauer Ármin kap megbízást Az epe elválasztása és szerepe az anyagforgalomban tárgykör tanulmányozására és részletes kidolgozására. A munka beadásának határideje 1898. febr. 28. volt.

19 1898-ban két munka végleges bírálata és jutalmazása történt meg. Meghosszabbított határidőre ekkor érkezett be Székely Ágoston: A vér savó therapia, tekintettel a lépfenére és a veszettségre c. munkája, amelyre a megbízást 1894-ben kapta meg. Az írás „ ... a kiküldött bírálók egybehangzó véleménye szerint a pályázat követelményeinek teljesen megfelel. Mind az irodalmi összeállítás, mind a kísérleti rész gondos és beható foglalkozás eredménye ... a veszettségre nézve is, de különösen a lépfenére vonatkozólag tetemesen hozzájárul a fölvetett tudományos kérdések tisztázásához. " A díj kiadását egyhangúan megszavazták. Landauer Armin munkája is kedvező fogadtatásra talált: „Nemcsak ismert viszonyokat fektetett biztosabb alapra, hanem számos új adatot szolgáltat a máj physiologiájához. így megvizsgálta a fractionált táplálás, valamint a zsír és víz befolyását az epe elválasztására, a szénhydrátok és zsírok kihasználásának kérdését ..." — szól az elemzés. Landauer is egyhangú jóváhagyás alapján kapta meg a díjat.

20 Az 1898-ra benyújtottak közül Hirschler Ágoston és Terray Pál: A sók jelentősége az anyag-csere élet- és kórtanában c. tervezetét fogadta el kidolgozásra a bizottság, határidőként 1900. február 28-át jelölve meg.

21 Meghosszabbított határidő után nyújtották be a kész tanulmányt, amely a „... physiológiai tudományt számos becses új adattal gazdagította. "

21 A munka bírálatát Klug Nándor tette közzé az Akadémiai Értesítőben. A részletes szakmai elemzés így zárul: „ ... a pályamunka ... körültekintő, gondos önálló vizsgálatok alapján, teljes elismerésre méltó eredményekhez vezetett. " A bíráló külön hangsúlyt fektetett a jól érthető, magyaros megfogalmazásra is: „A dolgozatot belső becsén kívül, könnyen érthető irálya is jutalomra méltán érdemessé teszi. " A Rózsay-díj alapszabályai szerint a jutalmazott írás tömörítvényét kellett leközölni a III. Osztály Értesítőjében, Klug azonban azt javasolta, hogy teljes terjedelmében tegyék publikussá a tanulmányt.

23 1906-ban a kor egyik fontos közegészségügyi problémáját tette a vizsgálódás középpontjába a Rózsay-pályázat. Ekkor bízták meg Jancsó Miklóst és Elfer Alfrédot A különböző emberi tuberculosis-bacillus törzsek virulentiájának kérdése és azoknak állatpassage-ok segítségével elérhető módosulásai c. tervezet kidolgozásával, 1908. febr. 28-i benyújtási határidővel.

24 Néhány hetes késéssel, ám annál nagyobb elismeréssel nyugtázva készítették el a szerzők a pályamunkát. Tangl Ferenc és Genersich Antal részletes bírálatát — a kérdéskör jelentőségére való tekintettel — teljes terjedelmében a nyilvánosság elé tárták. A munka aprólékos elemzése után így nyilatkoztak: „... a szerzők — egy óriási nagy anyagon végzett kitartó munka s a tudomány minden eszközének felhasználásával folytatott óvatos és körültekintő kísérlet alapján — olyan eredményekhez jutottak, a mely mindenesetre díszükre válik nemcsak nekik, hanem a kolozsvári egyetemnek és a magyar tudománynak. 19 Akadémiai Értesítő, 1896. 7. köt. 4. fűz. 267. 20 Akadémiai Értesítő, 1898. 9. köt. 5. füz. 256. 21 U.c. 22 Akadémiai Értesítő, 1902. 13. évf. 1. füz. 287. 23 Akadémiai Értesítő, 1902. 13. évf. 8—9. füz. 463—470. 24 Akadémiai Értesítő, 1906. 17. évf. 3. fűz. 202.