Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar, László András: Állatok és betegségnevek

bogaras — „bogara van" — 'nem teljesen épeszű'. Első előford.: 1616. A német. „Grille" 'tücsök' vagy 'rigolya' szóval függhet össze ez a jelentés.

31 bőrfarkas — 'Hautwolf: 1510 „farkas seb", 1533 „farkas var", 1631 „farkas fene"

32 alakban fordul elő nyelvünkben. A szó a latin lupus 'farkas', 'bőrfarkas' tükörfordítása. (Lásd ott.) bubo — Általában inguinalis daganat

33

, duzzanat neve, később a pestises daganatok neve is. Valójában nem a bubo állatnévből ('uhu-bagoly'), hanem a „bubón" 'mirigy' görög szóból származik. Itt mégis azért említjük, mert Kraus szótára szerint a daganat nagysága miatt kapta a nevét, hiszen a görögök a „bus" 'marha' szó alapján azért nevezték a daganatot ekképpen, mivel „marhanagy" volt. Az is föltehető, hogy a bubón eredetileg valamilyen marhamirigyet, marhabetegséget jelölt. bubonocele — bubón 'daganat' + kélé 'daganat, fekély' (gör.). Inguinalis daganat.

34 buecphlysis — (tehénhimlő) bus 'ökör, tehén' és ecphlysis 'forrás, fölbugyborékolás' (gör.), gyorsan támadó, hólyagszerű daganat.

35 A tehénhimlő tudományos neve a 18—19. század fordulóján. buophthalmia, buphthalmos — bus 'ökör' (gör.)+ ophthalmos 'szem' (gör.) 'ökörszem, elefántszem', 'hydrophthalmos'.

36 Valószínűleg pajzsmirigy-betegség eredményezte szemdülledés. cancer — cancer 'rák' (lat.). A magyarba, akár a szláv és a germán nyelvekbe a latin „cancer" tükörfordításaként került. A szó (a görögben „karkinos") azért jelenti a rettegett betegségcsoportot is, mert bizonyos rákos daganatok — különösen a mellrák esetében — mind formájukban, mind színükben gyakran hasonlítanak az állatra.

37 Az ókorban sokkal tágabb jelentése volt, mint manapság, fekélyeket, erysepelast, gangrenât, tumort, sőt övsömört is jelenthetett. Celsus szerint pl. a cancer görög neve „erysepelas".

38 A carcinoma és társai a cancer latin szó görög „karkinos" ('rák') változatából erednek. A szó föltehetőleg — eredetileg — szintén a béka, egér, zsába, pók, bogár, gyík típusú nevek közé tartozhatott, de jelentése az idők során szűkült. caninus morbus — lásd: lycanthropia. capriloquium — aegophonia, tragophonia. — caper, capra 'kecske' (lat.) v. tragos 'kecske' (gör.) Hangtorzulás, beszédhiba neve, különösen gégedaganatoknál gyakori.

39 caprizans pulsus — capra 'kecske' (lat.) Kecskemód ugráló pulzus: Görögül, Galénoszxúh „dorkadizón", vagyis őzmódra ugráló.

40 31 TESZI. 321. 32

ETWung. I. 358. 33 HIPP. Epidemiorum I. 2.690.3., II. 3.84.3. stb., GAL. VII. 729., X. 881., XIV. 779. stb. 34 CELSUS VII. 19.1. (III. 398.), PAULUS AEGINETA VI. 66. (II. 110—111.) 35 KRAUS 335. és 175. 36 KRAUS 175. 37 CASTELLI: I. 155—156., TESZ III. 339., HIPP. Epidemiorum II. 5.136.15., V. 5.220.8. stb., GAL. XI. 140— 141., X. 83. X. 976., XIX. 443. stb., ARETAIOS IV. 11.8. (81.21.), PAULUS AEGINETA IV. 26. (I. 348— 349.), III. 67. (I. 284—285.) 38 CELSUS V. 26.31.(11.98.) 39 KRAUS 189. 40 GAL. VIII. 553.