Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Károly, László: Tolna megye egészségügye a 18. században

lálozás, hanem a lakásépítés hiánya is, bár a nemesi közgyűlés 1725-ben elrendelte, hogy az új telepesek részére kéménnyel ellátott, vályogból készített, új házakat kell biztosítani.

5 A lakosság szaporodásával az egészségügyi ellátásról is gondoskodni kellett. Már a beköltözők 1715-ben Tevelen borbélyt és sebészt kívántak. Ez azonban a kezdeti időszakban csak a katonaságnál volt adott. Egy 1722-es leírás a katonai sebész székhelyének Závodot jelzi. Később ennek elhelyezkedése állandóan változott. A közönséges ezredben egy vezető mellett 13, egy vegyes ezredben 8 beosztott sebész alkalmazását írták elő. Ez azonban a megyében az adóelőírások szerint nem valósult meg. Még 1738-ban, a török háború (1737—1739) idején az átvonuló katonaságnál is csak 2 sebész működött. A polgári lakosságnál az egészségügyi szervezés egyik első jele volt 1726-ban a Helytartótanácsnak az a rendelkezése, amelyben előírták, hogy bűntény gyanúja esetén egy jártas sebész végezzen boncolást, eldöntendő, hogy az illető külső beavatkozás vagy természetes ok következtében halt-e meg. Mind gyakrabban kezdtek megyei fizikust (főorvost) alkalmazni. Tolna megye 1732-ben választott először fizikust. Ekkor bízták meg Sitter János György dr.-t, Fejér megye főorvosát a megye egészségügyének irányításával és a rászorultak gyógyításával, évi 150 Ft fizetéssel. (Az alispán fizetése ekkor 600 Ft volt.) A következő évben Tolna és Baranya megye közös főispánjának, a pécsi püspöknek elnökletével tartott gyűlésén úgy határoztak, hogy e két megye tartson közösen fizikust. A főorvost székhelye Pécs legyen, de váltakozva teljesítsen szolgálatot mindkét megyében. Úgy látszik, e működés körül gondok voltak, mert 1738-ban Deibler Ferenc, Fejér megye fizikusa arra hivatkozva ajánlotta fel szolgálatait a megyének, hogy erre többen megkérték. Intézkedés ekkor nem történt, de a következő évben Eitz sebész személyében a közgyűlés egy „olcsó" fizikust választott.

6 Az 1737—1740. évi pestisjárvány Nyilván a betelepüléssel járó megpróbáltatások is szerepet játszottak abban, hogy a pestis a megyének abban a részében okozott járványt, ahol németek helyezkedtek el. A betegség által érintett helységek közel 3

A része németek által lakott hely volt. A pestis 1737-ben jelentkezett Erdélyben, ahová Wallis gróf császári katonái TörökOláhországból hurcolták be. A járvány alakulásában fontos szerepet játszott az orosz szövetségben vívott török háború (1737—39). A pozsareváci béke óta (1718) a KisOláhországnak nevezett havasalföldi terület az Osztrák Birodalomhoz, Török-Oláhország az Oszmán Birodalomhoz tartozott. A területet az Olt folyó választotta el. A betegség 1738-ban gyorsan terjedt. A Helytartótanács a pestis elleni védekezés központi irányítására egészségügyi bizottságot hozott létre, amely a Tiszán és a Dunán a réveknél záróvonalat létesített. Szept. 14-én az akkor még a Duna túloldalán fekvő Bogyiszló, Fájsz és Szeremle lakói arra kérték a megyét, hogy engedje át őket a Dunán szekszárdi és decsi szőlőjük leszüretelésére. A Helytartótanács hozzájárult az engedély megadásához, de már 21-én felhívta Tolna, Baranya és Somogy megyék figyelmét arra, hogy csak azokat 5 Kéri, Heinrich: Warum zog man aus dem Marktflecken Tolnau ab? Neue Zeitung 18. 1995. 11.; Kéri, H.: Pari; Deutscher Kalender 21. 1997. 228.; TML, NKI, 108/1728.; NK 578/1725 6 TMLNK 282/1722; 29/1732; 122/1733; 411/1738