Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Jobst, Ágnes: Tizenhatodik századi kalendáriumaink egészségügyi előírásai

egészségügyi vonatkozásai három részből tevődnek össze.

12 A tulajdonképpeni naptárrészben szereplő egészségügyi vonatkozású jelekből, az ugyanitt található, egyes hónapokat lezáró naptárversek egyes részleteiből és egészségügyi szabályaiból, valamint a prognosticon „Dög Halálrul, És Betegségekrül" c. fejezetében foglaltakból. Itt kell megemlítenünk az RMNY 684. számon leírt, Kolozsvárt, 1592-ben megjelent kalendáriumot, mely felépítését és tárgyalási módját tekintve oly mértékben eltér valamennyi más ismert korabeli kalendáriumtól, hogy elemzésére az elkövetkező időszak naptárait tárgyaló tanulmányomban fogok sort keríteni.

13 „Az következendő ieleknec magyarázattya" A napok mellett álló grafikus jelek hat kalendáriumban maradtak fenn.

14 Mind a hat azonos jelrendszert használ, melyeknek magyarázata is megegyező. Említésre méltó eltérést csak az 1592-es debreceni kalendárium mutat. Egyfelől háromhasábos szedésében, ami az ó- és új kalendárium szimultán közlésének köszönhető, s ennek következményeképpen a jelölések középen, az ó- és új kalendáriumi rész között helyezkednek el, másfelől abban, hogy a gazdasági és egészségügyi vonatkozású jelkészlet a szél, az eső és a nedves ill. ködös idő jelével bővül ki. A naptárak a hónapokat tartalmazó részt megelőzően közlik a felhasznált jelek feloldását. Megtalálhatók az érvágásra alkalmas jó, jobb és jelesb napok; a köpölyözésre, gőzfürdőzésre, „pilullás és italos purgatiora ", gyermek „ czecztoel való elválasztására ", borotválásra alkalmas időpontok, tovább a vetés és plántálás, vadászás, madarászás, halászás és herélés, továbbá erdőirtás (favágás) alkalmas időpontjai is. Az érvágást jelölő kereszt és a köpölyözés jele mellett a C, P. , illetve M. betűk állanak, melyek „azt ielentik, miczoda természetű embernek legyen io vérét ereszteni, Tudnia illik: C. Choierai, P. Phlegmat, M. Melancholiat tanéit tiszteitani". Ezen közhasznú jelölések mellett minden esetben megtalálható a Hold zodiákusbéli elhelyezkedésének és fázisának, pályája csomópontjainak, több ízben pedig a bolygóknak és fény szögkapcsolataiknak feltüntetése. A kalendáriumok mindegyike tehát az ún. Solare [Nap látszólagos mozgásán alapuló naptár] és a Lunare [Hold keringésén alapuló naptár] ötvözete. Az antikvitásból a középkoron és a reneszánszon át hagyományozódott asztrológiai elemek mellett a laikus asztrológiának, vagy másként a népi csillaghitnek elképzelései is nagy szerepet játszanak, ami az érvágásra és köpölyözésre alkalmas napok kiválasztásában érhető tetten, hiszen e két tevékenység elvégzésére alkalmas napok (dies fausti) a Hold pályájának két legszembetűnőbb fázisa, újhold és telihold körül csoportosulnak. Feltűnő és magyarázatot igénylő jelenség, hogy a szangvinikus vér12 Itt kell megemlítenünk a szakosodott kalendárium egy számunkra különösen fontos középkori típusát, az érvágó naptárt. Ezen típus egy magyar vonatkozású példányát, az ún. Big a Salutis nevezetű ősnyomtatványt Borsa Gedeon írta le. Borsa Gedeon: Magyarország számára nyomtatott érvágó naptár a XV. századból. Comm. de Hist. Artis, Med. 10—11. (1958) 278—283. 13 E kalendárium önálló érvágó traktátusával, a négy jellemtípus ismertetésével, phisiognomiájával már a tizenhetedik századi kalendáriumok felépítését idézi. Egyetlen fennmaradt példányát az MTA Kézirattár és régi könyvek gyűjteményében RM 4 224 jelzeten őrzik. Részletes leírása megtalálható Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története c. tanulmányában (285—313.). In: Az OSZK évkönyve 1974—1975. Bp„ 1978. 14 RMKI. 201, 230a, 265a, 268, 308, 210, 249a, 284c, 312, 159.