Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Szecskó, Károly: Történeti adatok. — Historical data on various subjects
TÖRTÉNETI ADATOK SZECSKÓ KÁROLY 1. Adalékok az egri hadikórház történetéhez az 1848—49-es forradalom és szabadságharc időszakából A forradalom és szabadságharc alatti hadiesemények sebesültjeinek ápolása megkívánta, hogy a már meglévő kórházakon kívül ideiglenes jelleggel új gyógyintézeteket is létesítsenek, így történt ez Egerben is, ahol már 1728-tól működött az Irgalmas-rend kórháza. A megyeszékhelyen a hadügyminiszter rendelete alapján a „fötanodai épületben." (ma az Eszterházy Tanárképző Főiskola központi épülete) létesítettek katonai kórházat. A sebesültek nagy száma miatt azonban ez sem bizonyult elegendőnek, ezért 1849 január elején az addig fegyverraktárnak használt, úgynevezett Trinitárius templom épületét is kórház céljára akarták igénybe venni. Azonban „ a folyamodó kérését nem teljesíthették, mivel a megyének a helyre fegyvertárolásra továbbra is szüksége van "} Az 1849. január 21-i megyei bizottsági ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy „Az egri katonai kórház felügyelői személyzete inneni távozásra kapott rendeletet. Ennek helyébe a' kórházi főorvossal egyetértőleg, másnak állítására az elnök másodalispán bízatott meg". 2 A január 22-i megyei bizottsági ülésen a katonai kórház főorvosa jelentést tett a gyógyintézet helyzetéről. Sajnálattal állapította meg, hogy az élelmiszertartalékok kifogytak, s további beszerzésre pedig nincs pénz. A betegek folyamatos ellátása érdekében a bizottság az alábbi döntést hozta: „Ezen emberi és honpolgári tekinteteknél fogva nem halasztható szükség fedezésére egyéb megyei pénzalap hiányában a ' honvéd újjonczok felszerelésére rendelt pénzből 1000frt olly módon utalványoztatik, hogy az illető felszerelési pénztár részére az állomány által vissza terítessék. Mire nézve meghagyatik, Makai Lajos fő pénztárnoknak, hogy fent kivett összeget kórházi felügyellő, főhadnagy Bossányi Ferencznek nyugtatvány mellett adja ki elnök másod alispán, Halasi Gáspár pedig, a ' költsönadott pénz vissza fizetését maga helyén szorgalmazza, egyszersmind nevezett felügyellő főhadnagyot oda utasítsa, miszerint a ' kérdéses kóroda költségei iránt jövőre nézve azon sikeresen gondoskodjék. " 3 A hadikórház helyzetének javítása azonban nem volt könnyű feladat. A január 27-i bizottsági ülésen az elnöklő alispán szóvátette, hogy a kórházban „az illető főorvoson kívül semmi felügyellő s parancsnok nem létezik, ezen kívül a kóroda is pénz hiányában szenved". Az alispán javasolta ezért, hogy a főorvos mellé nevezzenek ki egy kórházparancs1 Heves Megyei Levéltár (HML). Az 1849. január 7-i bizottsági ülés jegyzőkönyve. 27. 2 HML. Az 1849. január 21-i bizottsági ülés jegyzőkönyve. 112. 3 HML. Az 1849. január 22-i bizottsági ülés jegyzőkönyve. 113—114.