Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Jantsits, Gabriella: Heitzmann Károly illusztrációi

HEITZMANN KÁROLY ILLUSZTRÁCIÓI JANTSITS GABRIELLA A XIX. században az orvostudomány nagyarányú fejlődése az orvosi könyvek számának növekedését is eredményezte. Tudós orvosoknak köszönhető, hogy munkájukkal a szakirodalmat nagymértékben gazdagították. Ezzel együtt fokozódott az illusztrációk iránti igény is. Amíg korábbi századokban általános volt, hogy még a műtéti szakok könyvei is — sebészet, szülészet, szemészet — ábrák nélkül jelentek meg, ez most lényegesen megváltozott. Az illusztrációk számának növekedését az is elősegítette, hogy egy új sokszorosító technika, a litográfia vált általánossá, amelynek előállítása sokkal egyszerűbb és olcsóbb volt más eljárásoknál. Ekkor már több kőnyomda is működött hazánkban, de még az itthon megjelent könyvekhez is gyakran Bécsben nyomtatták ki a képeket. — A művészek egyéb tevékenységük mellett orvosi ábrákat is rajzoltak, de ezeket műveik között legtöbbször meg sem említették. Nem alakult ki olyan művész gárda, amely csak az orvosi illusztrációkat készítette volna. Ezért szükség szerint az orvosok, vagy medikusok maguk rajzolták az ábrákat, különösen azokat, amelyekhez nem elég csak a művészi tehetség, de speciális tudományos ismeret és közvetlen tapasztalat is nélkülözhetetlen (szövettan, sebészet, pathológia). Több neves orvos-illusztrátor működött e században, mint Thanhoffer Lajos, Arányi Lajos, Pólya József, Margó Tivadar stb. Közéjük tartozott Heitzmann Károly is, akit azonban itthon kevéssé ismertek, mert élete nagy részét külföldön töltötte. Heitzmann Károly 1836-ban született Vinkovcén.

1 (Az akkori Magyarország határőrvidékén, Szerem vármegyében.) A pesti egyetem orvoskarára 1854 október 5-én iratkozott be,

2 amint ez az egyetemi hallgatók katalógusából kitűnik. (1. kép) Ebből tudjuk azt is, hogy milyen tárgyakat hallgatott: az első évfolyamon anatómiát, zoológiát, mineralógiát. A következő évekből már az óraszámot is ismerjük és név szerint a professzorokat:

3 Balassa János a gyakorlati sebészetet, Stockinger Tamás a sebészeti propedeutikát és sebészet történetet, Semmelweis Ignác a szülészetet, Lippai Gáspár a szemészetet, Arányi Lajos az elméleti és gyakorlati patológiát adta elő. (2. kép) Az utolsó éveket már a bécsi egyetemen folytatta, ami akkor nem ütközött akadályba, mert a későbbi professzorok közül Balassa, Bókai, Semmelweis és Lumniczer a pesti egyetem mellett a bécsit is látogatták. 1859-ben szerzett Bécsben orvosi diplomát és előbb Schuh sebészeti, majd Hehra bőrklinikáján lett asszisztens. 1 Biographisches Lexikon der hervorragenden Àrzte. Berlin, 1931. Bd. III. 141—142. 2 Catalogus Dominorum Auditorum Medicináé Anno 1854/55. 3 Catalog der Studirenden der Medicin, 1856/57.