Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Lárencz, László: A fővárosi drogista szakiskola és a drogista szakma oktatásának története

A FŐVÁROSI DROGISTA SZAKISKOLA ÉS A DROGISTA SZAKMA OKTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE* LÁRENCZ LÁSZLÓ Egy kiváló, hírneves gyógyszerész, Kazay Endre (1876—1923) életrajzát kutatva megállapítottam, hogy a Reanal Finomvegyszergyár elődjének, a „Galenus" Gyógy- és Vegyszergyárnak— melynek alapítási ideje nem az 1933. év, hanem az 1905. év — az igazgatófővegyészi teendőinek ellátása mellett Kazay Endre gyógyszerész, a mai értelemben mellékállásban, az 1909. évben alapított Fővárosi Drogista Szakiskolában is dolgozott. Több archív anyagot felkutattam az iskolával kapcsolatban, melynek során elhatároztam, hogy a ma nemigen ismert „drogista" szakma megszerzésének körülményeit, oktatását felkutatom és megírom a néhai iskola történetét. Az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában — Budapest (1984) — megjelent Magyar nyelv értelmező szótára 1070. oldalán azt írják, hogy a „drogista" drogériában dolgozó, az ott tartott cikkek árusításával, illetve részben készítésével foglalkozó (szakképzett) kereskedő, illetve alkalmazott. A Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára szerint — Akadémiai Könyvkiadó Budapest (1976) —• a 200. oldalán a „drog" kábítószert is jelent. Az 1900-as évek elején a drogista szakmával kapcsolatban más értelmezés is volt, melyet a későbbiek során ismertetek. Leírom azt, hogy Magyarországon hogyan jött létre a drogista szakma oktatásának lehetősége és hogyan fejlődött tovább napjainkig. Körülbelül abban az időben, amikor az orvosi és gyógyszerészi hivatás különvált, alakult ki az ún. „gyógyanyag beszerzői", vagyis ahogy akkor nevezték, drogista szakma.

1 Ha a Kazay-féle Gyógyszerészi Lexikont, vagy az Idegen szavak és kifejezések szótárát megnézzük, a drogistákkal kapcsolatban a következőket olvashatjuk: drogua — gyógy fűszer, még fel nem dolgozott állati, növényi anyagok. A német droogból, de valószínű a görög trohos szóból származik.

1 drog — holland eredetű szó, növényi vagy állati eredetű olyan anyag, amely gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas vegyületeket tartalmaz, de nevezik kábítószernek is. drogéria — gyógyfűszer kereskedés francia—német szó. Gyógy- és vegyszereket, egészségügyi, pipere- és háztartási cikkeket árusító üzlet, ma olykor az illatszerboltot is nevezik így. drogista — gyógyfűszer-kereskedő francia—német szóeredet, a drogéria tulajdonosát, alkalmazottját jelenti} * Az országos oktatástörténeti pályázaton elismerésben részesült munka (Bp. 1987. szeptember) 1 Baradlai J., Bársony E.: A magyarországi gyógyszerészet története. Bp. MGYE. kiadása, 1930. 18. 2 Kazay E.: Gyógyszerészeti Lexikon II. kötet, Nagybánya, Molnár Könyvnyomda, 1900, 277. 3 Bakos F.: Idegen szavak és kifejezések szótára Bp., Akadémiai Könyvkiadó 1978.