Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Wix, Györgyné: Gens Rulandica — Egy híres német orvoscsalád magyar vonatkozásai
Ebből a közlésből egyértelművé vált, hogy Pozsonyban egy olyan Johannes Ruland nevű orvos élt, aki 1638-ban, 63 éves korában hunyt el és így nem lehetett azonos azzal a Joannes David Ruland-dal, akinek Pharmacopoea A/bva-ja 1644-ben jelent meg, a mű előszava pedig 1641-ben kelt. (Elképzelhető, hogy Weszprémi azért toldotta meg a XXXVIII-at egy X-szel, mert saját korábbi feljegyzését tévesnek ítélte, hiszen így nem illett volna bele Ruland János Dávid életrajzába.) Mintegy kiegészítésképen említsük még meg, hogy a Wegelin-féle halotti megemlékezés dátuma nem lehetett elírás, hiszen annak szerzője, a talán leghíresebb pozsonyi német evangélikus lelkész és esperes 1640-ben maga is elhunyt. 25 A fentiek fényében megkíséreltük a két, immár különvált Ruland János és János Dávid életének adatait némiképpen tisztázni. Ruland János. Lauingen, * 1575—jPozsony 1638 A régi egyetemi matrikulákból annyit tudhatunk meg, hogy egy Johannes Rulandus Lauinganus 1600. XI. 8-án iratkozott be a tübingai egyetemre, majd 1603-ban a bázeli egyetem következett, ahol 1604-ben doktorrá avatták. 26 A bázeli anyakönyv 3. kötetének Nachtrag-]^, szerint lehetséges, hogy ez a Ruland azonos az 1575-ben született pozsonyi orvossal és városi fizikussal, aki 1638-ban halt meg. 27 Bizonyos kétségeink támadhatnak afelől, hogy aki 1604-ben Alsó-Ausztria hivatalos orvosa lehetett, azonos-e az 1604-ben Bázelben doktorálttal. Payr Sándor soproni várostörténésznél találunk utalást arra, hogy Ruland János már 1600-ban pereskedett Kober Tamás (Tóbiás!) soproni orvossal, de az osztrák „Landschaft" kibékítette őket. 28 Ugyanitt olvashatjuk, hogy Rulandus János bécsújhelyi orvos ajánlotta Sopronba konrektornak Klokovius Jánost, aki aztán 1612 és 1624 között Sopronban működött. A kétségeket erősítheti, hogy az egyetemi matrrkulák átnézésekor a Joannes Rulandus névre bukkantunk Padovában 1588-ban, Bázelben már 1590-ben, nemcsak 1603-ban, de a bécsi egyetem anyakönyvében is szerepel egy 1587-ben, igaz, ez Schuidinensis Silesius. 29 Payr mindenesetre azonos személynek tartotta a bécsújhelyi orvos Rulandot a később Pozsonyban működővel. S azt is tudjuk, hogy abban az időben több egyetemen is hallgattak medicinát az orvosok, miközben több éves szünetek is voltak. Mivel pedig akkoriban igen kevés volt a tanult orvos, sok a borbély, felcser, az egészen kezdő orvosok is könnyűszerrel kaphattak hivatalos állást. Noha tehát nem zárhatjuk ki teljes biztonsággal azt, hogy a Bécsújhelyi működő hivatalos orvos és a Pozsonyban letelepedett két különböző személy, 25 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk. Ladányi Sándor. Bp. 1977. 694. 26 Matrikel Tübingen i. m. Bd. 2. 3. 1. 16 848 és Die Matrikel der Universität Basel. Bd. 3. 1601/02 — 1665/66. Basel 1962. 28. 27 Matrikel Basel i.m. Bd. 3. Nachtrag. 749.1. 1603/14. „Vielleicht identisch mit Johann Rulandus *1575. 4. XII. Pressburg dr. med. u. Physicus 1 1638. 6/16. X. in Pressburg. Stolberg 3. 535." — A bázeli hivatkozás alapja a „Katalog der fürstlich Stolbergschen Leichenpred. Sammlung", amely jelenleg Wolfenbüttelben van, és feltehetően a Wegelin-féle halotti búcsúztatóra vonatkozik. Legalábbis jelzete erre utal: Lp. Stolberg 19244. 28 Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. 1. köt. Sopron 1917. 247. Itt említjük meg, hogy Sopron városának élénk kapcsolatai lehettek Regensburggal (pl. 1610 és 1632 között az ev. iskolának két rektora is onnan jött: Schwanshofer Kristóf és Hausmänner Kristóf). De Lauingennel is kapcsolatban kellett állniuk, hiszen Lackner Kristóf soproni polgármester Corona Hungáriáé Emblematica Descriptio c. műve 1615-ben Lauingenben jelent meg. 29 Matrikel Basel. i. m. Bd. 2. 1532—1601. Basel 1956. 382.1. — Die Matrikel der Unviersität Wien. Bd. 4/1. Wien—Graz—Köln 1961. 19.
