Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Sinkovics József: Szérumszerencsétlenség 1950 — Emlékirat

EMLÉKIRAT SZÉRUMSZERENCSÉTLENSÉG 1950 VISSZAEMLÉKEZÉSEIM 1998 FEBRUÁRJÁBAN SINKOVICS JÓZSEF* Előszó Sinkovics professzor írása történelem. Történelmünk ötven évvel ezelőtti sötét szakaszának dokumentuma. Az a sötétség iszonyatokat rejteget, amiket hosszú időn át nem lehetett kibeszélni, később pedig kevesen maradtak, akik az élmény erejével beszélhetnek róla. A következő írás szerzőjének megadatott a lehetőség az emlékezésre, megadatott neki az igazság elmondásának elégtétele. A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1948-ban önállósult Bakteriológiai és Immunitástani Intézet élére kiváló ember került Faragó Ferenc professzor személyében, aki a húszas évek végén ugyanazon a helyen Preisz Hugó tanítványaként kezdte pályafutását és kötelezte el magát az immunológia kutatására. A Párizsi Pasteur Intézetben Ramon mellett dolgozott 1932-ben elnyert Rockefeller ösztöndíjjal, majd az Egyesült Államok különböző tudományos intézeteiben kora neves tudósainál immunitástani ismereteit tovább bővítette. Tapasztalatait itthon a Johan Béla által vezetett Országos Közegészségügyi Intézetben hasznosította, az Oltóanyagtermelő Osztály vezetője lett. Szerológiai kérdések mellett elsősorban az akkor még dúló diftéria, vörheny és szamárköhögés járványtanával, megelőzésének lehetőségével, védőoltások egyszerűsítésének kidolgozásával és szérumkészítmények ellenőrzésével foglalkozott. Vizsgálta a csapadékos oltóanyag hatásmechanizmusát, oltóanyag kombinációk lehetőségét, az antigének versenyét. Úttörő munkásságának eredménye a diphtheria anatoxin precipitátum kidolgozása, mely lehetővé tette a kötelező védőoltás bevezetését és ezzel az addig tízezreket érintő diftéria járványok megfékezését. „Gyakorlati immunitástan"-ból habilitált 1940-ben. A Kolozsvári Egyetem Orvosi Fakultásán a Közegészségtani Tanszék igazgató professzorává nevezték ki 1942-ben, ahol immunológiai kutatásainak folytatása mellett erdélyi fürdők és szórvány magyar falvak egészségügyi helyzetének feltárásával foglalkozott. A Pécsi Tudományegyetem Közegészségügyi Tanszékének vezetője lett 1944-ben. Ott a dunántúli lakosság védőoltását szolgáló typhus vakcinát állított elő. Kutatási eredményeit külföldön is elismerték, gyakorlatban is alkalmazták. Több, mint száz közleménye jelent meg magyar, német, angol nyelven és 1947-ben a Diphtheria, * A magyarországi jelenlegi jogrend szerint nem írhatom le azoknak az ÁVH/ÁVÓ szolgálatában álló személyeknek a nevét, akik az elítéltekkel kegyetlenkedtek (hacsak az illetőt ezért törvényesen el nem ítélték). Mivel ilyen ítéleteket hazánkban jelenleg a bíróságok több okból (az áldozatok és a tanúk megfélemlítése vagy elhalálozása, különféle egyezségek stb.) nem hozhatnak, ezért csak nevük kezdőbetűivel jelezhetem őket. Bűntelen leszármazottaik érdekében betartottam ezt a szabályt.