Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Gergely Ferenc: Az országos Gyermekvédő Ligáról (1906—1950)

tartott fenn a Nemzetközi Gyermekmentő Szövetséggel. A szakemberek a „laza egyesületi jogszabályokat", a korszerű gyermekvédelmi törvény, valamint az állandóan igényelt országos bizottság (központ) hiányát jelölték meg az áldatlan helyzet fő forrásaiként.

32 A liga, amelynek élén 1923-tól Habsburg Albrecht főherceg állt, küzdött a létéért, minden lehetőséget megragadott anyagi bázisának megvédése érdekében. Felelevenítették a forradalmak alatt elmaradt gyenneknapokat. 1920-ban csaknem 50 millió koronát gyűjtöttek. A főváros „mint a Szeretet Egyesület jogutódának" évi 22 000 korona támogatást adott. A külföldi gyűjtések eredményeiből is részesedett. Egy-egy nagyobb adomány és alapítvány is segített, különösen ha ingatlanról vagy valutáról volt szó.

33 A rendkívüli nehézségek ellenére a liga a trianoni békeszerződés következtében elvesztett tíz intézmény pótlásán is fáradozott. Az állammal, a törvényhatóságokkal és más humanitárius szervezetekkel közösen, a terheket 50-50%-ban vagy kétharmad-egyharmad arányban vállalva, bázisokat létesített, amelyek — a pénzügyi stabilizációt követően — 1926—1927-től százezer pengőket emésztettek fel. így született 1929-ben a farkasgyepűi erdei (gyógy)iskola és más intézmények. A kormányzó elnök már 1926-ban jelezte Vass József miniszternek, hogy a liga súlyos anyagi helyzetben van. Az ismételt rendkívüli állami támogatás, valamint az intézeti férőhelyek egy részének állami benépesítése és a vele járó tartásdíjak kiutalása azonban nem enyhített a gondokon. A csőd szélére került ligának egy 1931-ben, „O fensége Frigyes főherceg garanciájával" felvett, tíz év alatt törlesztendő 500 000 pengős kölcsön adta meg az utolsó lökést. A főhercegnek ígért államsegély — a kincstár ismert helyzete miatt — elmaradt, a liga képtelen volt fizetni a soron levő törlesztési részletet, így bekövetkezett a csőd. Már az utolsó próbálkozás előtt, 1931. január 29-én miniszteri biztos került a liga élére, s csak 1934-re sikerült az adósságok „oroszlánrészétől" megszabadulni. A liga ekkor kapta vissza autonómiáját, módosította az alapszabályait, s ismét elkezdte — reményekkel eltelve — az önálló működést.

34 Az 1919 és 1934 közötti időszak három fő jellemzője: az anyagi összeomlás elleni szakadatlan harc, a dualizmus korában meghatározott célok kényszerdiktálta eszközökkel való szolgálata meg az állammal és a hivatalos gyermekvédő szervezetekkel szembeni lekötelezettség nagyfokú erősödése, valamint az egykori önállóság nagymérvű csökkenése-feladása volt. Ugyanakkor jócskán változott az a közeg, amelyben a ligának dolgoznia kellett. A húszas évek második felétől — a gazdasági világválság által lassítva és késztetve — javult a közegészségügy, elsősorban a Szovjetunió és az európai fasizmusok kényszerítő hatására teret hódított a „szociális állam" gondolta, a honi progresszió növekvő nyomására megindult az ilyen célzatú törvénykezés, egyre nagyobb szerepet vállaltak a rendszerhez szorosan kapcsolódó tömegszervezetek, s a gyermek- és ifjúságvédelemben az ország egész fiatalságára kiterjedő, a megelőzésre és a minőségi védelemre összpontosító törekvések hódítottak teret. Ezek a folyamatok adták a keretét annak a nekibuzdulásnak, amelyre 1934ben szánta el magát a liga. * Fővárosi Levéltár (FLt.) VII-9615-1920., Közbiztonság, 1925. április 15., 12—13. 1., OL. K.88.7. szné.3.cs., 1921., Népegészségügy, 1932/3., 138—144.1. A magyar állam költségvetése az 1925/26. számadási évre. Budapest, 1925, 51—54. 1., OL. K. 27. 1926. május 7., 19. 1., FLt. VII.-4399-1920. OL. K.27. 1926. szeptember 24., 50. 1., Uo., 1928. március 9., 27. [., Uo., P. 1078.31 -846-7-1932. Az utóbbi törzsszám alatt található a liga ránk maradt iratanyaga, amely főként a második világháború utáni korszakában keletkezett.