Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Gergely Ferenc: Az országos Gyermekvédő Ligáról (1906—1950)

hökkentő növekedése, a kolera, a pestis és a tuberkulózis pusztítása együttesen késztette az államhatalmat arra, hogy 1868-tól a törvények egész sorát

3 alkossa, amelyek tartalmazták egy majdani állami gyermekvédelem jogi elemeit, s jelezték annak várható jellegét. Az 1880— 1890-es években tovább erősödött a társadalmi gyermekvédelem, az egyesületek és az általuk létrehozott, fenntartott intézmények száma nőtt, de fogyatékosságaik nem csökkentek. Az 1898. évi XXL, majd a gyermekvédelmi törvényként számon tartott, Széli Kálmán nevéhez kapcsolódó 1901. évi VIII. és XXI. törvénycikk meghozta az áttörést. Az állami és társadalmi gyermekvédelem hozzávetőlegesen egyensúlyi helyzetbe került. Lendületet vett az állami védelem rendszerének országos kiépítése, jogszabályi, intézményi és pedagógiai finomítása. Mindez a pillanatnyi szerepzavarral küzdő társadalmi gyermekvédelmet sem hagyta érintetlenül. Rajta volt a sor, lépnie kellett. Az 1903-ban megjelent Szabályzat — a két törvény végrehajtási utasítása — hangsúlyozta: a korszerű polgári gyermekvédelem csak a társadalom teljes erejének bekapcsolásával lehet sikeres. Andrássy Gyula gróf — aki 1906-tól 1910-ig az állami gyermekvédelmet irányító minisztérium élére került — osztotta Széli messze tekintő álláspontját. Mint a Fehérkereszt Egyesület elnöke, megismerkedett egy fiatal, tehetséges és törekvő állami tisztviselővel, dr. Karsai Sándorral,

4 s a vele folytatott eszmecserék nyomán született meg egy új gyermekvédő szervezet, az Országos Gyermekvédő Liga megalakításának gondolata. Karsai egy évig járta az országot, tájékozódott a lehetőségek felől. Kedvező tapasztalatairól 1905. július l-jén számolt be a Nemzeti Kaszinó „libaszobájában" a kezdeményezők és rokonszenvezők egy csoportjának, akik jórészt az „ország társadalmának igazi vezetői voltak".

5 1906. február 25-én tartották alakuló közgyűlésüket. Legfontosabb céljaikat így foglalták össze: „elsősorban egy akkora Országos Gyermekvédelmi Alap létesítése, hogy annak kamatjövedelméből a társadalmi gyermekvédelem összes anyagi szükségletei fedezhetők legyenek. Célja továbbá a gyermekvédelem minden ágának fölkarolása és hathatós támogatása. Az Országos Gyermekvédelmi Alap létesítésére a liga minden év május havának utolsó szombatján megtartja az úgynevezett gyermeknapot és a reá következő vasárnapon a gyermekünnepet".

6 Tagsági díj nincsen. A tagság ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az illető az Országos Gyermekvédelmi Alap javára a gyermeknapi bevételének 1%-át befizeti, vagy ha azt bármi okból nem kívánja, valamelyik más napon saját maga által meghatározandó bármely csekély adományt juttat a ligának. Ez a rendkívül gazdag program érzékeltette a formálódó polgári gyermekvédelem meglevő gyengeségeit, hiányait, de erényeit is. Hírverésében keveredtek az állammal kapcsolatos utópisztikus elemek a patetikus formával.

7 Az Edelsheim Gyulai Lipót báró vezetésével 3 Az 1868: XXXVIII. tc. 4. szakaszára, az 1872:XXXVI, 1876: XIII. tc. 7. §-ára, az 1876:XIV. tc-re, az 1877:XX. tc. 20. és 95. §-ára, az 1878:V. tc. 42., 83. és 84. §-ára, az 1879:XL. tc. 64. §-ára, az 1891:XV. tc-re, az 1893:XXXIII. tc. 18. §. 4., 5., 6. pontjára, valamint a 30. § 3. pontjára, az 1897:XXXIII. tc-re, az 1898:XXI. tc-re gondolunk. 4 Rottenbiller, F.: Az Országos Gyermekvédelmi Liga 30 éves működése (1906—1936). Budapest, 1936. 5 Uo. 6 Gyermekvédelmi Lap, 1906/3., 42—43. 1. Az említetteken kívül még 12 pontnyi feladatot tartalmazott a program. Báró Edelsheim Gy. L.: A társadalmi gyermekvédelemről. Budapest, 1906. 7 Bosnyák Zoltán, a gyermekvédelmi mozgalom nevezetes alakja 1905 májusában így írt a közeli és távoli jövőről: „Semmi kétség, a végcél olyan államszervezetet teremteni, amelyben nem lehet elhagyott gyermek, mert már magának a családnak kell bírni az emberi lét biztos feltételeit. De addig, amíg kialakuland majdan ama szociális álom, a gyermekvédelem terén is minél szélesebb alapon kell védeni: az Embert!" Gyermekvédelmi Lap, 1905/1., 9—10. 1. Az egy évvel később megjelenő, a liga elnöksége által megjelentetett Szózat ezzel a mondattal kezdődött: „Az örök szeretet nevében szólunk, könyörgünk hozzád, Ember!" Uo. 1906/5., 65.1.