Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

KRÓNIKA — CHRONICLE - Nekrológok — Obituaries

konferenciákat szervezett. Mind e mellett az eredetileg csupán hobbiként művelt numizmatikában is alapvető tudományos eredményeket ért el. 1982-ben jelent meg monográfiája Mária Terézia magyar pénzverése címmel, amelyért 1984-ben bölcsészdoktori címet kapott. 1961-től tagja, később titkára, főtitkára, majd elnöke volt a Magyar Numizmatikai Társulatnak, szerkesztette a Numizmatikai Közlöny, valamint Az Érem című folyóiratot. Gyógyszerész, feltaláló, gyógyszerészet-történész és numizmatikus volt Rádóczy Gyula, ugyanakkor nagy tudású, segítőkész kolléga, aki sajátos adatkezelő rendszerével — a zakója felső zsebében tárolt, bélyeg nagyságú cédulák közül mindig az éppen megfelelőt kihúzva — minden komputernél gyorsabban és pontosabban adott választ kérdéseinkre. Tréfára, ugratásra, anekdotázásra mindig kész ember és barát volt, akinek vaskos humort sem nélkülöző szólásai és rigmusai szállóigévé váltak közöttük, s a múzeum „oral hisroy"-jának máig szerves részei. Sokáig megrögzött agglegénynek véltük, ám ebben tévedtünk, hiszen életének talán legboldogabb részét felesége, Kovács Zsuzsanna és három kislánya, Zsuzsika, Katika és Piroska körében töltötte. 1998. november 26-án halt meg.