Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

ADATTAR — DOCUMENTS - Kós Rudolf: Adatok a Magyar Sebésztársaság két háború közötti működéséről a most megkerült jegyzőkönyvek alapján

Az 1941. évi ülések a „mozgósítások" miatti nagy gyűléstartás nehézségeivel foglalkoztak, s először következő évi tavaszra, majd őszre, végül decemberre való elhalasztás vált szükségessé. A közgyűlkési j.k.-ekben csak a tisztújítás és tizenhárom új tag felvétele szerepel. A nagygyűlésen pedig kizárólag a hadisebészeti témák kerültek tárgyalásra. Az utolsó j.k. 1944. március 4-én készült: Javaslat hangzott el baleseti klinika megszervezésére, valamint idegsebészet felállítására. E javaslat kidolgozására Sebestén Gy., Hedri E. és Sántha K. tagokat kérik fel. A j.k. utolsó mondata ez: „A közelgő orosz invasiora előkészületek történtek a nyugati kitelepítésre. Prof. Bakay kijelenti, hogy itthon kell helytállni. " A j.k.-ek olvasásakor rá kell döbbennünk, hogy „Meminisse iuvabit", valóban hasznos emlékezni arra a közelmúltra, amelyre hivatásunk épült, hiszen hivatásunk abból a talajból fakad, amelyet elődeink müveitek meg, s kijelölték haladásunk útját. Sebészetünk fejlődését a M.S.T.-nak a két háború közötti működése nagymértékben segítette. Az évi nagygyűlések szervezése során a szakma csaknem minden ágát felölelő tudományos és gyakorlati vitakérdésekkel, valamint előadásokkal a sebésztársadalom korszerűsítését szolgálták. Ezen túlmenően a súlyosan csonkított, elszegényedett trianoni ország egészségügyének fenntartásához is jelentősen hozzájárultak: rákkutató bizottság, tébécé elleni szociális gondoskodás, lúgmérgezés elleni küzdelem szervezése, Orvossebészi Múzeum és Könyvtár létesítése, mentőszolgálat fejlesztése stb. E felsorolt tevékenységekről a most előkerült feljegyzésekből hiteles adatokat nyerhetünk, amelyek a hazai orvostörténet számára is nagy értéket képviselnek. A j.k.-ek olvasása fel kell keltse a társaság életében vezető szerepet betöltő nagynevű sebészelődeink iránti nagyrabecsülésünket, akik hivatásuk fejlődését — mi tudjuk — mily erőfeszítést igénylő munkával segítették elő. Hozzáfűzés: A M.S.T.-nak a két háború között készült jegyzőkönyveit tartalmazó könyvet és egy hozzá tartozó füzetet dr. Benes Lajos magántanár, korábban budapesti sebészeti klinikai adjunktus — aki 1942 és 1944 között a társaság jegyzője, illetve titkára volt — a háborús és külföldre kerülési viszontagságai között is megőrizte. A M.S.T. megalakulásának 90. évfordulója alkalmából dr. Benes Lajos hazaküldte a dokumentumokat dr. Ribári Ottó professzor, MOTESZ elnöke címére, aki a Semmelweis Egyetem Kari Könyvtárában való könyvtári elhelyezéséről gondoskodott. RUDOLF KÓS, Prof. D. M. H-1062 Budapest Lendvay u. 26.