Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

ADATTAR — DOCUMENTS - Kótyuk Erzsébet: „A pestis oly iszonyúan pusztítván támadott" ... Adatok Kárpátalja egészségügyének történetéhez a kezdetektől a 18. századig

ványokat jelenteni, azok természetéről, kiterjedéséről személyesen meggyőződni, s a megszüntetésük érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Előírták számukra, hogy a megye területén meghatározott időnként ellenőrizzék az orvosi, a sebészi, a szülésznői és a gyógyszerészi munkát, s felügyeljenek a köztisztaságra. Intézkedniük kellett minden közegészségügyet érintő kérdésben. Irányításuk alá rendelték a járási sebészeket és szülésznőket, akik munkájukról negyedévenként jelentésben számoltak be felettesüknek. Hatáskörükbe tartozott az állategészségügy is. A megyék főorvosai évente részletes beszámolóban tájékoztatták az országos egészségügyi bizottságot a felügyeletük alá tartozó közigazgatási terület közegészségügyének állapotáról. Jelentéseiket és javaslataikat a bizottság kezdetben a pesti egyetem orvosi karának, majd az országos főorvosi tisztség 1786-beli megszervezése után az országos főorvosnak a protomedicus Hungariaenek adták ki véleményezésre. Ezt követően a megyei tisztiorvosok a főispánok útján terjesztették fel jelentéseiket az országos főorvos hivatalához (Demkó, 1894, p. 527). Az ekkor még Nagyszombatban működő egyetemen az 1769. november 7-én kiadott királynői rendelet engedélyezte az orvosi kar létesítését. Bár az új kar elhelyezése kezdetben számos nehézséggel járt, a következő év novemberében mégis elkezdődött az oktatás. Az orvosi karral egy időben szervezték meg a gyógyszertani — materia medica — tanszéket, amely új korszakot nyitott hazánk gyógyszerészeiében. A nagyszombati képzés lehetővé tette a diplomás orvosok és gyógyszerészek számának gyarapítását az ország egész területén, így az általunk vizsgált négy vármegyében is. Forrásaink szerint Beregben ebben az időben Cserszky Antal volt a tisztiorvos, aki egyben a munkács—szentmiklósi Schönbornuradalom rendes orvosa tisztét is betöltötte. A szakmájában igen jeles személyiséget a szentpétervári orvosi és seborvosi akadémia levelező tagjává választotta (Benda— Fedinecz, 1993, p. 1). A Helytartótanács 1793. november 22-én kelt rendelete szerint állították fel a pesti egyetemen a törvényszéki orvostan (medicina forensis) és az orvosi közigazgatás (politia medica) tanszéket. Ezt követően ezek a tantárgyak is az orvosi szigorlat részét képezték (Demkó, 1894, p. 538). A Generale Normativum Sanitatis intézkedései alapján valósult meg hazánk egységes, általános érvényű közegészségügyi hálózatának kiépítése. ERZSÉBET KÓTYUK, D. UNIV. Semmelweis Medical Historical Museum H-1013 Budapest, Apród u. 1—3. IRODALOM Balahuri—Zilgalov—Mazurok: Isztorija Uzsgoroda. Uzsgorod, 1993. Benda— Fedinecz—Kállai összeáll.: Bereg megyei orvosok, gyógyszerészek és más egészségügyiek névtára. 1993. SOM adattár. Botlik József: Hármas kereszt alatt. (Görög katolikusok az ungvári uniótól napjainkig, 1646—1997). Bp., 1997. Daday András: Magyarország kórházai 1848-ban. Orvostörténeti Közlemények, 29. köt., 1963.