Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ESSAYS - Bunke Zsuzsanna: Kétszáz éve született Peter Wierzbicki

A következő nyarat már nem érte meg. A számítógépes adatfeldolgozás pontos képet ad majd arról a területről, amelyet bejárt, s a gyűjtések időrendjéről is. Kedvelt gyűjtőhelyein ma több természetvédelmi terület létesült. Halála után gyűjteményének duplumai még sokáig ide-oda áramlottak a botanikusok között. Egy 1826-ból való Ruscus aculeatus (szúrós csodabogyó) található például Tauscher Gyula ercsi orvos gyűjteményében, aki 1831-ben született. Valószínűleg a Wiener Tauschverein által kerültek Wierzbicki növényei Feichtinger Sándor esztergomi főorvos (1817—1907), jeles botanikus herbáriumába. Az egyik legutolsó magángyűjtemény, amely a Növénytárba került, Pénzes Antal (1895—1984) herbáriuma, szintén tartalmaz Wierzbicki által gyűjtött növényeket. Ismeretlen kapcsolatra utal egy cédula Ferdinand Pax német Kárpát-kutató (1858—1942) herbáriumában „Prof. Brassai növényeit Wierzb. küldte be" megjegyzéssel egy Campanula carpatica példánynál. A hagyatékban nemcsak növények voltak. 1878-ban írta az anonim temesvári természettudós: „Wierzbicki kéziratai pedig már több év előtt báró Berg főerdőtanácsnok úrnak az államvaspálya-társaságnál lettek átadva az orvosnak most is Német-Bogsánban ... élő özvegye által, ki megígérte, hogy a kéziratokat sajtó alá rendeztetni fogja egy tanár által. Azonban báró Berg nemsokára reá meghalt és a kéziratok holléte és mibenléte nem tudatik. Minthogy tudomásunk szerint Wierzbiczky igen jó rajzoló is volt, és az egyes növényeket egyúttal lerajzolta, igen becses kincsek lennének ezen kéziratok és a herbárium". (Term. Tud. Füz., Temesvár, II, 2, 58). Az anyagban talán benne voltak az 1840-ben Anion Rocheltól kapott kéziratok is. Maga Rochel is kiválóan rajzolt, de ő is és Wierzbicki is más munkákban őrlődtek fel. Sadler egykori megemlékezése öt héttel Wierzbicki halála után, 1847 március 14-én hangzott el a K. M. Természettudományi Társulat ülésén; pontosan két évvel ezután volt az ő halálának napja. Elmúlt a Sadler-bicentenárium is anélkül, hogy újraértékelő megemlékezések történtek volna. Most, amikor a múzeumlátogatók száma egyre fogy, a múzeum funkciója változóban van, jobban előtérbe kerülhetnének a történeti kutatások. Ilyen interdiszciplináris, internacionális kapcsolatteremtés lehetőségeit adja Wierzbicki Péter életútja is. ZSUZSANNA BUNKE researcher MTM Növénytár H-1087 Budapest Könyves K. krt. 40. IRODALOM — LITERATUR Bunke Zs. (1997): Ungarische — und in Ungarn tätige — Mitglieder der Regensburgischen Botanischen Gesellschaft. Ann. hist-nat. Mus. Nat. Hung. 89, 197—213. Bunke Zs. (1998): Herbarium Sadlerianum. Ann. hist-nat. Mus. Nat. Hung. 90, 257—281. Csanády G. szerk. (1897): Emlékkönyv a Georgikon 100-ik évfordulója alkalmából. Keszthely, Tanintézeti Kiadványok, 40, 204. Gombocz E. (1936): A magyar botanika története. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 636.