Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kicsi Sándor András: A hagyományos népi okcentrikus betegségszemléletről
álljon belé/essen belé/törje ki. A szitokszóvá vált betegségnevekről írt munkáját Galgóczi László ekképpen foglalta össze: „Eredetileg egy-egy betegség neveként szerepeltek, s ezzel párhuzamosan átokformulaként is használatban voltak a kimondott szó varázsereje alapján. Szitokszóvá válásukat jelentéstartalmuk elhomályosodása tette lehetővé; ez párhuzamosan ment végbe az emberi gondolkodás fejlődésével, a világról szerzett ismeretek bővülésével. Mindezt figyelembe véve: a szitokszóvá válás időszaka a XVIII—XIX. század volt. A szitokszóként való használat tette lehetővé azt a jelentésváltozást, hogy ezek a szavak mai nyelvünkben nyomatékosító elemként vagy egyéb jelentéssel is szerepelhessek (1981, 196). Galgóczi egyébként az átkok és szitkok megkülönböztetésének fő kritériumául valamely konkrét jelentés meglétét teszi meg, míg Pócs Éva szerint az átkoknak (rontó célú ráolvasásoknak) a szitkokkal szembeni megkülönböztető jegye magasabb „hit-értékü" (1979, 65). Galgóczi foglalkozik ugyan azzal, amit ő úgy nevez, hogy „a régi betegségelképzelések elhomályosulása, a betegség nevének kiavulása nyelvünkből" (1981, 191), aminek okát az orvostudomány és az orvosi nyelv kifejlődésében látja (1981, 191—2), de nem veszi észre, hogy a betegségnevekből azért lettek szitokszók, mert a népi betegségszemlélet megváltozott, okcentrikusból tünetcentrikussá vált. Galgóczi az alábbi, már betegségnévként való megjelenésükkel szinte egy időben átokformulákban (majd szitkozódó kifejezésekben) is használt szókat tárgyalja: csúz, fene, frász, guta, görcs, íz, kórság, nehézség, nyavalya, rosseb, rossz, süly, suj, tályog. Az íz már a XIII. századból fennmaradt átokformulákban, a XX. századra pedig valamennyit szitokszóként regisztrálták. Berde (1940, 66—69) az említettek közül többet betegséget megszemélyesítő lényként rekonstruált (csúz, fene, guta, nyavalya, süly, suj, tályog) 1 *. Vasas kalotaszegi gyűjtésében (1985) viszont már egyik sem szerepel betegségegységként. Makay Béla és Kiss József (kevésbé igényes, de szintén értékes) szatmári gyűjteményében (1988) is csak olyanok szerepelnek, mint a köznyelvben is használatos görcs és tályog. A mai magyarban a kórság és a nyavalya a betegség választékos kváziszinonímája, de a Mi a fene/franc/kórság/nyavalya/? kifejezéstípusban a betegség nem szokott szerepelni. A sokféle betegségok és betegség elnevezéseinek nagy része szerepelhet szitok- és átokformulákban, némelyikük (például hülés, ijedtség) azonban nem. A dél-dunántúli (Zala, Somogy, Baranya megye) nyelvjárási dobróc például csak a XIX. század eleje óta ismeretes (feltehetően horvát jövevényszó, sok variánssal: dobroc, dobrác, dobronc, dobránc, dabroc, dabronc, döbröc), „hamar múló vörös, tüzes, viszketeges bőrkiütés" (Berde, 1940, 266), „a nép a legkülönbözőbb rögzült, viszkető kiütéseket érti alatta" (Berde, 1940, 189). 18 A járványrémek (a járványos betegségek megszemélyesített, hiedelemmondákban szereplő alakjai) elsősorban a magyar nyelvterület keleti részéről (feltehetően román hatásra) és szórványosan a déli részéről ismeretesek. A hiedelemmondák számos változatának közös motívuma, hogy a faluban megjelenő idegent vagy különös megjelenésű személyt tartják magának a betegségnek. Míg a néprajzi gyűjtések járványrémei feltehetően viszonylag késeiek, hasonló lények, megszemélyesített betegségdémonok jóval korábbról is kimutathatók, ilyen a sokat idézett (például Berde, 1940, 69, Oláh, 1986a, 59, Pócs, 1985, 541, 1986, 197—8), XVI. századi eleji Szelestei-féle ráolvasás betegségdémona. A járványos betegséget jelölő szavak java része onnan származó jövevényszó, ahonnan a betegség érkezett, például a pestis és a kolera Nyugat-Európából, mindkettő a XVI. században (az előbbi latin, az utóbbi végső soron görög eredetű), a csuma vagy csoma a XVIII. században a Balkánról. Az is előfordulhat azonban, ami a kolera szóval történt: a korábbi „epevérhas" után a XIX. századtól egy Ázsiából terjedő járványos betegséget jelentett.
