Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

ADATTÁR — DOCUMENTATION - Jantsits Gabriella: Újonnan felfedezett Zsámboky-arcképek

mestermű a maga nemében. Ez a kis kép akkor is figyelmet érdemelne, ha valamelyik nagyobb internacionális kiállításra küldené be a festője. Fentiekkel ellentétben értékelte művészi munkáját a szakirodalom.

8 A Szendrei-Szentiványi lexikon „műkedvelő festőnek" minősíti. Megemlíti ugyan, hogy a Budapesti Műcsarnokban az 1909. évi nemzetközi grafikai kiállításon Lengyelről készült tájképekkel és az 1910. évi tavaszi tárlaton is Tolna és Baranya cz. pasztelljeivel szerepelt. Mégsem lehet műkedvelő festő, hiszen ezeken a kiállításokon zsűri döntött, kinek a képeit fogadják el. Egy másik vélemény ezzel szemben: „Minden dilettantizmustól ment festő volt, aki nemcsak szenvedéllyel, de tehetséggel is dolgozott, képei arra vallanak ... igen jó művész lett volna, ha a körülményei úgy alakulnak".

9 Hoffmann Edit

10 a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának egykori nagytekintélyű vezetője szerint „Apponyiné tárlatokon nem igen szerepelt". Megemlíti, hogy a Műcsarnok 1915. évi Tavaszi Tárlatán volt egy pasztell képe Aratás után, melyet 1916. tavaszán a Magyar Képzőművésznők Egyesületének a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításán is kiállította s ekkor megvette a Szépművészeti Múzeum. Ilyen vélemények miatt próbáltam műveit megkeresni. Apponyiné teljes művészi hagyatékát a Nemzeti Múzeumnak adományozta, de sem ott, sem a Nemzeti Galériában nem találtam a képeit. Aratás után c. festménye, mely az Állami Számszéknél volt letétbe kihelyezve, a háború alatt megsemmisült.

11 3. kép: Gróf Apponyi Sándorné Zsámboky-portréjának hátfelirata 8 Magyar Képzőművészek Lexikona. Szerk. Szendrei János—Szentiványi Gyula. Bp., 1915,1. köt. 43. 9 Tóth László: Apponyi Sándorné. Magyar Könyvszemle. 36, (1930) 153. 0 Magyar Könyvszemle. 37, (1930) 153. 1 Az Országos Képzőművészeti Múzeum háborús veszteségeinek jegyzéke. Bp., MUMOK, 1952, 100. — lelt. sz. 4940.