Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

ADATTÁR — DOCUMENTATION - Endrei Walter: Egy orvosi ex-librisről

EGY ORVOSI EXLIBRISRÖL ENDREI WALTER Ex libris gyűjtő számára kivételes csemege, ha korai példányhoz jut, még inkább, ha a posszesszor ismert személy. Külön öröm a ritkaságszámba-menő super-ex libris, vagyis a kötéstáblába préselt tulajdonjegy. Bibliofil orvosokról a 15. század óta beszélhetünk: jelentős könyvtárat hagyott hátra a nürnbergi Hartmann (1440—1514) és nagybátyja, Hermann (1410—1485) Schedel, vagy a lengyel származású, firenzei lakos, Giorgio Misua (megh. 1472).

1 Az előbbi beolvadt a Fugger-ház könyvtárába, az utóbbi leltára a modenai levéltárban maradt fenn. A 16. századból már számos jeles orvosi magánkönyvtárról van tudomásunk. A nürnbergi Volcher Coiter anatómus (1534—1590) könyvtára előtt festette le magát, Louis Lobera d'Avilát olvasópultján lapozgatva metszette fába H. Burgkmair, Demetrio Canevari, VII. Orbán pápa háziorvosa (1559—1625) pedig éppen fényűzően bekötött könyveiről vált híressé.

2 Magyarországon csak a 17. századból tudunk bibliofil orvosra példát: Spillenberger Dávid, a Murányi Vénusz, majd Lőcse város orvosa, illetve az utóbbi bírája (1627— 1684), aki 126 kötetnyi gyűjteményt mondhatott magáénak,

3 már 1655-ben nyolc kötetet adományoz a padovai egyetemnek.

4 Nem találtam azonban irodalmi vagy ténybeli utalást arra, hogy e korszakban orvos super-ex librist nyomtatott volna kötéstábláira. Ez a kiváltságosok előjoga volt: ismerjük Mátyás király, I. Rákóczi György fejedelem, Savoyai Jenő herceg super-ex librisét.

5 Érthetővé válik az ismertetendő könyvjegy különleges volta, ha eláruljuk, hogy tulajdonosa három császár, ill. magyar király udvari orvosa volt. Johann Crato von Krafftheim (1519—1585)

6 Boroszlóban született, Wittenbergben tanult theológiát, majd Luther javaslatára — akinek házában 1534—40 között lakott — áttért a medicinára. Padovában és Lipcsében folytatta tanulmányait, majd szülővárosában praktizált az 1550-es, 60-as években. Annak ellenére, hogy protestáns, II. Miksa és II. Rudolf császár háziorvosa lett, érdemeiért 1567-ben nemességet kapott. Művei Baselben és Frankfurtbanjelentek meg, postumus könyvét még 1670-ben is újranyomtatták.

7 1 Nem beszélve Rotterdami Erasmus híres könyvtáráról. Exlibrise saját kezű dedikációja: „Ego sum Erasmi". (a föszerk.) 2 Régi orvoskönyvtárakról jó áttekintést ad a Ciba Zeitschrift 4, (1937) Nr.44.: Ärzte-Bibliotheken. Orvosi exlibrisekről legújabban Jobst Ágnes: Medicina in ex-libris. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Bp., 1995. 78 ss. 3 Kerekes György: Polgári társadalmunk a XVII. században. Kassa, 1940, 170. 4 Magyarországi magánkönyvtárak. I. 1533—1657. Bp.—Szeged, 1986, 177. 5 Siklóssy László: Az ex-libris Magyarországon. A Gyűjtő különszáma, II. (é.n.) 6—-8. sz., 154, 160. ss. 6 A Crato név az akkoriban szokásos módon a német Krafft görög kratosz megfelelőjéből eredeztethető. 7 Életrajzát: Dziallas, P.: J. C. von Krafftheim und Johann Jensen. In: Schulz, F. G. (Hrsg.): Leistung und Schicksal. Köln, 1967.