Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kapronczay Károly: Adatok Közép- és Kelet-Európa orvosképzésének átformálásához a 18—19. században
orvosok közül kerültek ki, a tartui egyetemen viszont megnövekedett a nem e térségben született orosz hallgatók száma. Nem csak képzőhely lett az itteni orvosi kar, hanem kapcsolatai révén hallgatói tanulmányaikat valamelyik távoli német egyetemen fejezték be. Az első orosz orvosösszeírás szerint (1754) 89 orosz és 309 külföldi orvos működött Oroszországban, s a külföldiek közül 232 német volt, ebből 143 baltikumi német. 10 A moszkvai egyetem orvosi karának első tanárai közül is többen Tartuban szerezték képesítésüket. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az 1797-ben kiadott orosz kormányzósági orvosi rendeletek gyűjteményének mintája a baltikumi német városok hasonló jogszabályai voltak. 11 A moszkvai orvosképzés tanrendjének számos követelménye teljes azonosságot mutat a tartui egyetem hasonló szabályzataival. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért nem történt még utalás sem eme nagy tekintélyű és múltú egyetem szerepére. A Baltikum, különösen a németek lakta területek — már szóltunk erről — különleges joggal felruházott térsége volt az Orosz Birodalomnak, ahol a német polgárság megtarthatta korábban élvezett jogait. A polgári fejlődés útjára lépni akaró orosz abszolutista hatalomnak égető szüksége volt a jól képzett értelmiségre, gazdasági, pénzügyi és hadügyi szakemberekre, közigazgatási szervezőkre, hivatalnokokra, pedagógusokra stb. I. Péter ezt csak külföldiek bevonásával tudta biztosítani, azt is korlátozott körülmények között. A svédek szolgálatba fogadását akadályozta a két ország ellenségeskedése, a lengyeleket hasonló okok miatt mellőzte, a távoli angol és francia szakemberek nehezen illeszkedtek be az orosz körülményekbe, így jelentős számban hívták be a németeket. A balti területek elfoglalása után a cári hatalom másként kezelte a helyi német nemességet és polgárságot: garantálták a nemesség örökletes jogait, az addigi svéd állami tulajdonokat átengedték nekik, a kereskedők és vállalkozók megkapták korábbi privilégiumaikat. A balti németek szabályos szerződésben ismerték el a cári fennhatóságot, cserébe jogaik biztosítását nyerték el. Sőt önkormányzatot, saját bíróságot kaptak, tartományi gyűléssel rendelkeztek. A cári hatalom nemcsak magához kapcsolta őket, hanem jelentős lehetőségeket biztosított számukra az Orosz Birodalmon belül: az orosz cári hatalom a balti németségben szinte készen kapta a szükséges szakembereket, a vágyott európai színvonalat képező értelmiséget, hivatalnokokat. Csakhamar megtelt az orosz hadsereg, a diplomáciai szolgálat és egy sor közhivatal balti németekkel, a kormány szerepét betöltő kollégiumokban a megállapított tagság felét baltiak adták, sőt gyakran az egyes kollégiumok egymás között németül érintkeztek hivatalos ügyekben. Nem számított ritkaságnak, hogy az egyes kollégiumok elnökei, alelnökei is soraikból kerültek ki. 12 Maga a Baltikum csakhamar az Orosz Birodalom „műhelyévé" vált, itt létesültek a legfontosabb ipari létesítmények, gyárak, kikötők, a távolsági kereskedelem központjai. Ezek szakmai és technikai színvonalát a német iparosok, kereskedők és szakemberek adták. E különleges területi jogállást az orosz hatalom állandóan figyelemmel kísérte, általában biztosította azokat a lehetőségeket, ami a más német területeket jellemezte. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a balti német területeken már 1816-ban végrehajtották a jobbágyok felszabadítását, ami különben a cári területeken csak 1861-ben következett be. A cári hatalom nem kívánta elveszíteni a szorgalmas német parasztságot, a számára hasznos német 10 Schultheisz E.— Tardy L.: Adatok az orosz-magyar orvosi kapcsolatok történetéhez. Bp. 1962. 11 Arons, K.: i. m. 12 Kuzmin, N. K.: i. m.
