Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kapronczay Katalin: Cenzúrai reformok a felvilágosodás szellemében
hatályát 1782. jún. 8-án Magyarországra is kiterjesztették. Az apparátus központja Bécs volt és a helyi szerveken át működött. Ezt a feladatot Magyarországon a Helytartótanács látta el. A bizottság elnöke, Gottfried van Swieten mellett Sonnenfels, mint a cenzúra-ügy előadója tevékenykedett, magyar vonatkozásban a szabadkőműves hírben álló Pásztory Sándor segédkezett. Az ifjabb van Swieten ténykedéséről egyébként Kazinczy elismerően vélekedett. A rendelet általános jellemzői tulajdonképpen úgy foglalhatók össze, hogy — főként Sonnenfels és Martini elgondolása alapján — a cenzúrát a népnevelés eszközének kell tekinteni. Mégpedig azért, mert a kultúrától, olvasmányoktól eddig elzárt, tudatlan nép még nincs olyan műveltségi szinten, hogy a tanult emberek segítsége és irányítása nélkül különbséget tudna tenni hasznos és haszontalan olvasmány között. Az az olvasmány, ami egy tanult ember számára veszélytelen, teljesen megzavarhatja a képzetlen tömegek gondolkodását. 45- 46 < 47 II. József eleinte nagyon liberálisnak tűnő cenzúrai rendelkezésein azonban később — főként a politikai tartalmú írások vonatkozásában — egyre jobban szigorított. így nem valósulhattak meg az idősebb van Swieten elgondolásai. Kevéssel halála előtt ugyanis azt mondta, hogy az államnak csak a legsilányabb lektűröket kell betiltania, a legminimálisabbat a tilalmi listára tenni. A hollandi ezen szabad gondolatai még hosszú ideig nem voltak időszerűek. KATALIN KAPRONCZAY, PhD. librarian Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives 1023 Budapest, Török u. 12. Hungary ZUSAMMENFASSUNG Im Regierungsperiode der Kaiserin Maria Theresia waren bedeutend die Reformen der Bildung und des Wissenschaftslebens. In wichtigsten Reformarbeiten spielte eine hervorstechende Rolle der Leibarzt der Kaiserin, Gerhard van Swieten. Die überragende Persönlichkeit des Holländers van Swieten nimmt in der kulturgeschichtlichen Entwicklung Österreichs im 18. Jahhundert einen unübersehbaren Platz ein. Seine Tätigkeit beschränkte sich jedoch keinesfalls darauf, als Leibarzt über die Gesundheit der kaiserlichen Familie zu wachen: sein kritischer Geist befähigte ihn, die Modernisierung der Universität Wien in der Mitte des 18. Jahrhunderts in die Hand zu nehmen und darüber hinaus anregend auf das gesamte kulturelle und wissenschftliche Leben der Habsburgischen Monarchie im Zeitalter 45 Magyaroszág története 1686—1790, 2. köt. ... 1159—1160. 46 Kókay: i. m. 42—51. 47 Csóka J. Lajos: A Ratio Educationis korszaka. In.: Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. 4. köt. Bp., é. n. 462—467.
