Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

munkatelepét, ahol próbára tehette elvei gyakorlati realitását. Az utópizmus arculatának egészen újat adott: az addig szokatlan gyakorlati józanságot, praktikus érzéket, nagy szervezőkészséget és a hirdetett elvek gyakorlattá tételének minden kudarc ellenére megújhodó szándékát. A szinte monomániás messianisztikus hevület az Owen-i rendszert is átjárta, mégis az érettebb angol kapitalizmus üzleti légkörének kényszerítő ereje és a fantázia nagyobb fegyelme folytán, a gyakorlat formáló ujjai között lehullott a fourier-i köntös. Mivel Owen elméleti tevékenysége munkásságának csak kisebb részét jelentette, mely állandó gyakorlattal, a New Lanarck-i telepek gyáraiban, szervezésével és irányításával (1799—1828) párosult, ezért e tanulmány keretein belül csak rövid említése lehetséges. Egész életmüvének valódi kibontakozása a gyakorlat területére esett, ezzel és a többi kísérleti telep sorsával egy külön tanulmányban érdemes lenne foglalkozni.

89 Számtalan értekezés, röpirat és tanulmány mellett 1820-ban írt The Social System-ben összegezte rendszerét, amelyben húsz esztendő tapasztalatait gyűjtötte össze.

90 Eletének ez az időszaka elméleti és kritikai munkásságának tetőpontját jelentette. A későbbiekben készültek csak ismétlései és bővítései gondolatainak. Minden empirikus hajlama ellenére hibás következtetésre jutott, mert szembefordulva a munkamegosztással a rendszert „szociológiává akarta átalakítani, amikor a vagyon növelésének absztrakt gazdasági elvével minden előző kísérletnél élesebben szembe állította a minden szükséglet kielégítésének elvét".

9{ A társadalomtudomány oldaláról nézve koncepciója egyoldalú és téves volt, a szociálpolitika gyakorlatát tekintve — mivel elsődleges célja az emberi szükséglet általános, széleskörű kielégítése volt — a szociológiai felmérések eredményeként előtérbe kerültek tanulmányunk szempontjából fontos problémák; pl. az egészségügy vonatkozásában a gyári higiéné, vagy az orvosi ellátás kérdése. Hasonló az álláspontja továbbá az utópista szocialistákéval abban, hogy az emberi jellemet egyrészt az organizmus és a nevelés eredményének, másrészt a környező körülmények függvényének tekintette. Gyakorlati érzékéhez méltón minden „ötletét" azonnal társadalmilag intézményesíteni akarta. 1809-ben kéWatts, J.: Robert Owen—

The Visionary. 1843; Liebknecht, W.: Robert Owen, Sein Leben und sozialpolitische Werken. 1892; Podmore, F.: Robert Owen — a Biography. 1906; Mückle, F.: Die Geschichte der sozialistischen Ideen im 19. Jahrhundert. Leipzig, 1909; Simon, Helene: Robert Owen, Sein Leben und seine Bedeutung für die Gegenwart. Jena, 1905; Dolleans: Robert Owen, Paris, 1907; Fejtö F.: Nagy utópisták. 1937; MacCabe, J.: The Life Story of Robert Owen. 1948; Schultz, B.: Robert Owen. 1948; Harvey, E. H.: Robert Owen Social Idealist. 1949; Postgate-Cole: Robert Owen of New Lanarck. 1953; Morton, A. L.: The Life and Ideas of Robert Owen. 1962; Harrison, J. F. C: Robert Owen and the Owenistes in Britain and America. 1969; Robert Owen, Prophet of the Poor. Essays in Honour of the Twohundredth Anniversary of his Birth. 1971; Garnett, R. G.: Co-operation and the Owenite Socialist Communities in Britain, 1825—1845, 1972; Williams, T. C.: Robert Owen. 1975. — fontos felhasznált forrásművek. Önéletrajza: Life of Robert Owen. 1857—1858. Főbb müvei: On the Employment of Children in Manufactories. 1818, An Address to all Classes Sects and Parties. 1840; Revolution in the Mind and Practice of the Human Race. 1857, (részlet), A boldogság feltételei. Ford.: Forgács G.: A szocialista realizmus antológia. 1970; Robert Owen válogatott írásai. Ford. Forgács G. 1965. — Elképzeléseit először skóciai gyáraiban New Lanarckban 1799—1828 között, továbbá amerikai kommunisztikus közösségekben (New Harmony, 1824—1827) igyekezett megvalósítani. Korai összegzése A New View of Society c. müve 1813-ból. (Egy új társadalmi rendszerről. Hagyomány és egyéniség, angol esszék. 1967). Reformtervei J. Bantham utilitáriánus erkölcsfilozófiája és Riccardo progresszív közgazdasági elméletének eredményei alapján készültek: Further Development of the Plan of the Poor and the Emancipation of Mankind. 1817; Address ofthe Working Classes. The Book of the New Moral World. 1836—1844. Owen, R.: The Social System. New Harmony Gasette. 1826. Dános Árpád—-Kovács Gábor: i. m. 290.