Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

mértéktartó étkezés. Platón államának polgárai gabona-félék és bor megfelelő fogyasztása mellett „főzeléket is kapnak, éspedig: sót olajbogyót és túrót; továbbá hagymát és zöldséget — afféle paraszti főzeléket — főznek majd maguknak",

10 végül különböző gyümölcsöket — fügét, borsót és babot, mirtuszbogyót és gesztenyét fogyasztanak. A felsorolt étrend teljesen húsmentes, a mai vegetáriánus étkezés zöldség és gyümölcskészlete, mértékletes gabona- és borfogyasztás mellett. A „felpuffadt államban " viszont — kora városállamát nevezte így, feltétlenül szükség van olyan foglalkozásúakra, akik már nem a való életszükségletek kielégítését szolgálják, ezek közé sorolta Platón az orvosokat.

11 A fegyelmezetlenség következtében elharapódzó betegségek miatt nyílnak meg a törvényszékek és az orvosi rendelők, „a bírói és orvosi foglalkozásnak egyre nagyobb lesz a keleté"}

2 «Hat nem tartod-e szégyenletes dolognak" — kérdezi és szögezi le Szókratész —, „hogy az emberek orvosi ápolásra szorulnak, de nem ám sebesülés vagy évenként visszatérő járványos betegségek miatt, hanem azért, mert a renyheség vagy az imént jellemzett életmód folytán nedvekkel és gázokkal telítődnek meg, akár egy pocsolya, amivel arra kényszerítik a tudós Aszklépiosz-nemzetséget, hogy „felfúvódás" (vízkór) és „hasmenés" nevet adjanak a különböző betegségeknek?»

n Platón tehát a megelőzés (prevenció) abszolút híve, amihez nem tartja szükségesnek az orvos közreműködését, a helyes nevelés alapján kialakult életmód elégséges az egészség megtartására. Platón a régi és saját korában alkalmazott orvostudomány kérdésében is állást foglalt. Aszklépiosz és utódai módszerével szemben — aki csak a fellépő betegségeket gyógyította — kigúnyolta és elvetette Hérodikosz új, rosszul alkalmazott módszerét, aki az általános életmód szabályozásával akarta fenntartani az egészséget, vagyis nem mást mint a betegséget megelőző diétát alkalmazta. „Aszklépiosz is csak olyan emberekre gondolt, akik testi alkotottságuknál és életmódjuknál fogva általában egészségesek, s csak valami részleges betegségben szenvednek, s csupán ezeknek és az ilyen szervezeteknek a kedvéért alapította meg az orvostudományt, amennyiben orvossággal vagy metszéssel kiűzte belőlük a betegséget, s aztán a megszokott életmódra utasította őket. "

14 Ugyanakkor Hérodikosz „Mikor betegeskedni kezdett, annyira összezavarta a testedzést a gyógyítással, hogy elsősorban és legfőképp saját magát tette tönkre, de később aztán sok más embert is"}

5 Egyoldalú szemléletre vall, hogy Platón fontosságot csak a mágikus és szubjektív gyógyvarázslást alkalmazó Aszklépiosznak tulajdonított, ugyanakkor a „nagy" Hippokratészi meg sem említette. Pedig Hippokratész szinte kortársa volt, hiszen harminc esztendővel fiatalabb csak — álma c. — Platón: Állam c. müvének a vége, a pamphüliai Ér látomása ihlette, lefordította a Timaioszt. Scipio Aemlianus korabeli Rómát tekintette az eszményi állapotnak. Utópisztikus hagyományok jelennek meg a római hiedelemvilágban Macrobius: Saturnalia c. müvében. Fein J.: Valóság és valószerűség Homérosznál és Hésziodosznál, Antik Tanulmányok, 1959, 6., Rozach, A.: Hesiodi Carmina, 1913; Hesiodos: Munkák és napok, 1935 (Hesiodos tanulmányok); Devecseri G.: Munkák és napok, (Műhely és varázs, 1959); Gow, A. S. W.: Theocritus I—II. (kommentárral) 1952; Bucolici Graeci 1985; Matskássy, F.: Szép literatúrai ajándék, 1827; Malperin, D. M.: Before Pastorial, 1983. Theokrit und die griechische Bukolik. 1986 (kiad. B. Effe). 0 Platón összes müvei. 1943, 1. k. 805. — Az elemzés, ill. az idézetek e kiadás alapján. A műfaj nem a későbbi utópiatípus, dialógus a filozófus Szókratész és Platón fivére, Glaukón között. 1 Platón: i. m. (9. lábj.) 807. — a továbbiakban hivatkozása e kiadás lapszámozása szerint. 2 Platón: i. m. 854. 3 Platón: i. m. 855. 4 Platón: i. m. 858. 5 Platón: i. m. 856.