Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kölnei Lívia: A Tizennégy Segítőszent kultusza a középkori Magyarországon

kettő betakar, kettő ébreszt, kettő vezet és kettő igazít a mennyei Paradicsomba. "

15 Künstle feltételezi, hogy a tizennégy segítőszellem motívuma minden német törzs hitvilágában jelen lehetett. így logikusnak tűnik a keresztény szentek későbbi behelyettesítése e sémába. Figyelemfelkeltő az imádságban szereplő tizennégy angyalka és a frankenthali látomás tizennégy egyforma gyermek-(angyal-)alakjának hasonlósága. A látomás ennek alapján lehetne az ősi tizennégy segítő szellem-hit krisztianizálódásának közvetlen példája. Karl Künstle nem tartja lehetségesnek a segítőszent-kultusz spontán keletkezését, vagyis szerinte a nép magától nem talált volna rá erre az idegen nemzetiségű szentekből álló csoportra olyan tudatos hagiográfiai összeállítás nélkül, amely a legjelentősebb közbenjárókat és csodatévőket csoportosította. A kultusz kialakításában nagy szerepet tulajdonít a ciszterci rendnek, amely már a védelmező köpönyeg

16 motívumának kialakulásában és elterjesztésében is nagy szerepet játszott. E képtípus motivációja és a segítőszent-tisztelet között erős a szellemi rokonság. Künstle tehát irányított keletkezést lát a kultusz hátterében, amely azután a XV. században spontán jegyeket is magára vett. A kultusz eredethelyéül a Felső-Majna-vidéket jelöli meg. II. A kultusz kialakulásának lehetséges kultúrtörténeti okai Valamennyi kutató véleménye megegyezik abban, hogy a tizennégyes csoportfelállás fokozatosan alakult ki. A keresztény művészet korai időszakától kezdve szívesen ábrázoltak együtt hasonló szenteket a liturgikus tárgyakon és a templomfalakon, ez utóbbin szokásosnak tekinthető a szentek seregének megjelenítése. Ez a hasonló jelleg elsősorban csodatetteik, valamint élettörténetük hasonlóságaiban nyilvánult meg. A csoportosítás másik gyakori szervező elve kapcsolódásuk egy adott vidékhez, tájegységhez. A Tizennégy segítőszentcsoport kialakulásában az előbbi elv vált erőteljesebb hatásúvá, bár tájegységi vonatkozású szentek is változatosíthatják a csoportösszetételt (pl. Szt. Wolfgang). A középkor virágkorában a Legenda aurea, a passionálék és más, szentek legendáit tartalmazó művek széles körben elterjesztették a szentek élettörténeteit. A klérus és a nép figyelme érthetően azokra a szentekre összpontosult, akiknek élettörténetében számos csodatett fordult elő és nagy hangsúlyt kaptak az imameghallgatások. Logikailag helytálló az a következtetés, hogy a nép a szenteket csodatetteik alapján tartotta számon, csodatetteik alapján osztályozta őket. Ez a látásmód különösen kedvezhetett a Tizennégy segítőszent15 Közreadja: Zingerle: Das deutsche Kinderspiel im Mittelalter. Innsbruck, 1873. Idézi: Künstle, J.: Ikonographie... (i. m.) 471. Eredeti szövege: „Nachts, wenn ich schlafen gehe / vierzehn Englein mit mir gehen: / zwei zu Füssen, zwei zu Herten (ie.: Haupten), / zwei zur Linken, zwei zur Rechten / zwei mich deck, zwei mich weck, / zwei mich fuhr' und zwei mich weis' / zum himmlischen Paradeis." Künstle a pontosság kedvéért megjegyzi, hogy általában csak tizenkét angyalt emlegettek a hasonló imádságokban, de DélNémetországban, ahol az ima tovább élt, rendszerint tizennégy angyalt hívtak segítségül. 16 A Mária-ábrázolások egy sajátos típusa, amelyen Mária kitárt köpenye alatt oltalomkereső embereket védelmez földi bajoktól vagy az Utolsó ítéletkor. Ennek mintájára néha egyes szenteket is ábrázoltak oltalomkeresőkkel a köpenyük alatt.