Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

TANULMÁNYOK / ARTICLES - Schultheisz Emil: Medicina a reneszánsz egyetemen. Tankönyv és curriculum

szülötte, ha a jól értelmezett és világosan magyarázott tapasztalat nagyobb szerepet tölt is be a kor tudományosságában és medicinájában, mint a közvetlenül megelőző századokban. Az experimentum itt még «experientia», jobbára a tapasztalatok alkalmazásának értelmében. Másrészt a hipotézis felállításának újplatonikus szabadsága átlépi az auktoritás határát. A tankönyvekből jobban kitűnik mint a curriculumból, hogy a reneszánsz egyetemeinek orvosi fakultásai tradíciót őrző és új stimulusokat befogadó szemlélete, jóllehet még nem az újkor medicinájának kezdetét alkotta, de annak megalapozása volt. 174 A kor tanárainak könyveiben, írásba foglalt előadásaiban humanista intenciók, a medi­cina historikusán fundált, ugyanakkor az új megismerésére és értelmezésére törekvő gondo­latok olvashatók. A humanisták ad fontes törekvése és követelése, megújult filozófiája a ha­gyományos tudományfogalom és ezzel a tananyag részbeni revíziójához vezet. Az orvosi fakultáson is meginduló renovaüo studiorum a medicina egyes részterületein nemcsak az an­tik tudás kritikus megújítását jelenti, de a 16. században már önálló tudományágak alakulnak ki, amint az a curriculumban nyomon követhető. 175 Az a processzus, mely a tradícióktól való elfordulás nélkül vezet a medicina újabb ismereteihez és így továbbfejlődéséhez, túlnyo­mórészt az egyetemeken zajlik. ZUSAMMENFASSUNG Schon zwei Jahre nach der Universitätsgründung in Wien, errichtete König Ludwig in Un­garn eine Universität (Pécs — Fünfkirchen 1367), die aber keine medizinische Fakultät be­sass. Die von dem Deutsch-Römischen Kaiser und ungarischen König Siegmund in seiner damaligen Residenzstadt Óbuda (Altofen) 1395 gegründete Universität enthielt zwar eine medizinische Fakultät, bestand aber nur bis zur Mitte des 15. Jahrhunderts. Kurzlebig war auch die von dem hochgebildeten König Matthias Corvinus, dem bekannten Freund von Hu­manismus und Humanisten in Pozsony (Pressburg) ins Leben gerufene hohe Schule, die Aca­demia Istropolitana. Ungarn, das im Zeitalter der Renaissance also keine eigene Universität besass, knüpfte entscheidende Verbindungen mit den Universitäten im Ausland. Die dort studierenden Medi­ziner brachten deren Geist und die dort erlernten Kenntnisse mit. in die „respublica littera­ria" gehörten gewiss auch die Professoren. Hofgesellschaft und Universitäten waren glei­chermassen Tätigkeitsfeld der Leibärzte und Professoren. Die Übernahme humanistischer Vorbilder änderten nicht nur die artistischen Fakultäten, sie prägten auch, wenn nicht ohne eine gewisse zeitliche Verspätung, die medizinische Fakultäten. Dieses geistige Umfeld und das Studium der Medizin ist Thema des Aufsatzes. 174 Ezt az újat Ferne! már szintén említett korai műve, a harmincas években írt, de csak 1548-ban megjelent De ab­ditis rerum etc. példázza. Ez a mű arra mutat, hogy a többé-kevésbé produktív neogalenizmust tanító professzo­rok és a neoterikus tanokat is képviselő, konzekvensen Arisztotelészre hivatkozó, ugyanakkor tudományos hipo­téziseik felállításában újplatonikus módon gondolkodó tanárok (amilyen maga Fernel is), munkássága nem vá­lasztható el az oktatástól, s írásaik legnagyobb része tankönyv. 175 Ez a specializálódás első szakasza. Az anatómia, amit a legtöbb egyetemen a sebészet keretében adtak elő, külön tanszéket kap. A botanika mellett a század végefelé önálló tantárgyként jelenik meg az alkímia—kémia.

Next

/
Thumbnails
Contents