Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
KÖNYVSZEMLE / REVIEWS - Arnau de Vilanova: Antidotario (Magyar László) - Báguena Cervellera, Maria José: La tuberculosis y su historia (Magyar László)
KÖNYVSZEMLE Arnau de Vilanova: Antidotario. Edición coordinada por Pedro Vernia. Vol.L, Facsimil, Vol.II. Traducción y estudio por Juan Costa Catalá y Pedro Vernia Martinez. Valencia, Ayuntamiento de Valencia (Ajuntament de Valencia), 1994. 123 sztl.p., 239 p., ill. Arnaldus Villanovanus (kb. 1235—1311), montpellier-i és párizsi orvostanár, VIII.Bonifác pápa udvari orvosa, a katalán nyelv egyik megújítója, az európai természettudományos reneszánsz kulcsfigurája, kiterjedt természettudományos és filozófiai munkássága során, mintegy mellékesen, létrehozott egy kiváló gyógyszerkönyvet is. A nagyrészt arab források alapján összeállított gyógyszerkönyv utóbb évszázadokig használatos és népszerű maradt, s ezt a sikerét nem utolsó sorban a nyomtatás adta lehetőségeknek köszönhette. A jelen, küllemében és belbecsében egyaránt jubileumhoz illő kiadvány a kötet első nyomtatott, méghozzá éppen valenciai kiadásának (Nicolaus Spindeler, 1495) ötszázadik évfordulójára jelent meg, a valenciai önkormányzat (magyarul: tanács) nagylelkű támogatásával. Arnaldus antidotariumának alapja, mint mondtuk az az arab orvosi irodalom volt, amely ebben az időben, főként a salernoi és toledoi fordítóiskoláknak köszönhetően a nyugati természettudományos műveltség alapját képezte. Az „Antidotarium" forrásai közt a kutatás egyértelműen kimutatta már Sabur ben Shal-nak az egynemű gyógyanyagokról írott munkáját, Rhazes „Continens"ét és „Liber ad Almansorem"ét valamint Avicenna „Canon"jának gyógyszerészetei fejezeteit, ám a műre bizonyára közvetlenül hatottak Al-Kindi, Abulcasis és Johannitius, továbbá Nicolaus Salernitanus munkái is. Ezt az alapanyagot rendszerezte és egészítette ki, majd hasznosította sikerrel szicíliai, nápolyi és római tartózkodása során a szerző: tudjuk, hogy néhány, a későbbi gyógyszerkönyvekben sokszáz éven át fel-felbukkanó compositum éppen ebből a műből veszi eredetét. Az Antidotarium e jubileumi kiadása két kötetből áll. Az első kötet Pedro Vernia gondozásában a valenciai inkunábulum mérethű és kitűnő minőségű facsimiléjét tartalmazza. A második kötet Juan Costa Catalá modern spanyol nyelvű fordítását, illetve Pedro Vernia Martinez közép-európai fülünk számára szokatlanul lelkeshangú, ám ismerősen hazafias és kétségtelenül tudós tanulmányát, kommentárját közli: E tanulmány gondosan kiemeli a mű valenciai helytörténeti és nyelvi vonatkozásait, sőt a könyv históriáját még egy kis katalán-valenciai nyomdatörténettel is kiegészíti. E spanyol nyelvű szövegeket az antidotarium materia medicá-jának, más középkori gyógyszerészeti szöveg értelmezésekor is igen használható, névazonosító-jegyzéke, hely- és személynévmutatója, valamint a nehezen érthető kifejezések kislexikona egészíti ki. Boldog lehet a város, amely ilyen szép könyvvel emlékezhet hírnevet szerzett fiára: az ugyanis, hogy Arnaldus csakis valenciai lehetett, ha máshonnan nem, hát ebből a két remekbeszabott kötetből egyértelműen kiderül. Magyar László Báguena Cervellera, Maria José: La tuberculosis y su história. Prólogo José M.López Pinero. (Collección histórica de ciencias de la salud. 3.) Barcelona, Fundación Uriach, (1994) 119 p., ill. Ez a fekete-fehérben, ám mégis gazdagon illusztrált kötet a tüdőbaj történetét beszéli el részletesen és izgalmasan. A tuberkulózis kórokozója, a myobacterium tuberculosis M.Grmek nézete szerint csak az újkőkorban bukkant föl emberi környezetben: feltűnése a szarvasmarha ősének domesztikálásával függhetett össze. Létezésének első paleopatológiai bizonyítékai is csak kb. ie. 5000-ből származnak. A betegség egyiptomi jelenlétérc szintén csupán egy-két múmián talált elváltozás, továbbá nehezen azonosítható szöveghelyek és rajzok utalnak. A fentieknél már egyértelműbb indiai, kínai írott adatok ismertetése mellett bővebben olvashatunk a görög orvostudomány e kérdéssel kapcsolatos nézeteiről, illetve a „phthisis" betegség és betegségnév azonosításának problémáiról.
