Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KRÓNIKA / CHRONICLE - I. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kiállításai és rendezvényei - (1) Arányi Lajos (1812—1887), a kórbonctan hazai megteremtője. Kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban 1994. szeptember 29—1995. március 10. (Mohos Márta)

A SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM, KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR KIÁLLÍTÁSAI ÉS RENDEZVÉNYEI AZ ELSŐ MAGYAR EGYETEMI PATOLÓGIAI INTÉZET MEGALAPÍTÁSÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA Rendezte: dr. Vida Mária. Szakértő: dr. Kapronczay Károly Semmelweis Ovostörténeti Múzeum 1994. szeptember 29—1995. március 10. Arányi Lajos orvosprofesszor Bécsben, korának legnevesebb patológusánál, K. P. Rokitanszkynál sajátította el a múlt század második felében hallatlanul fontos szerepet betöltő kórbonctan tudományát. Az Arányi által 1844-ben létrehozott egyetemi intézet elsők között volt a világon. A legelsőt 1819-ben avatták Strassburgban, majd Edinburgh, Párizs, s Pesttel egyidőben Bécs következett. Ennek a szakorvosi tevékenységnek kiemelkedő jelentősége van az orvostudomány fejlődésében. A klinikai diagnózissal összevethető a kórbonctani lelet, s ez nem csak az igazságügyi orvostan számára fontos, óriási a tudományos értéke a gyógyítást és a megelőzést tekintve is. A kórbonctan nélkül nem lehet korszerűen művelni sem, azaz nagy szerepe van az orvostanhallgatók oktatásában és az orvostovábbképzésben is. A kiállítás Arányi Lajost egyrészt mint szaktárgyának lelkes művelőjét, másrészt mint nagyműveltségű, széles látókörű, sokoldalú alkotó egyéniséget mutatja be. Történeti hátteret adnak a bevezető fejezetben látható 16—19. századi művészi és orvosi anatómiai illusztrációk, viaszmodellck, tanbabák. Az emberi testet, testrészeket és az egyes szerveket megjelenítő dokumentumok alkotói: Leonardo da Vinci, Andreas Vesalius, Bernard Albinus anatómus, Lötz Károly, stb. Mivel a leíró bonctan kiegészítője az orvosi rajz, Arányi Lajos elve az volt, hogy az orvostanhallgató tanuljon meg jól lemásolni, rajzolni, festeni, analizálni, konstruálni így tudja helyesen rögzíteni a kórképet. Az életmentésről tartott előadásaihoz maga készítette rajzos, szemléltető oktatótábláit a mérges növényekről és a mérgezési, elsősegélynyújtási tennivalókról. Néhány tárgy, pl.: a dohányfüstklistély, befúvó lélegeztető fújtató, az újjáélesztéshez használt elektrifikációs készülék a mentéstechnikai ipar múlt századi kezdeteit jelzi. Arányi tudományos munkásságának írott dokumentumai közül megemlítjük orvosdoktori értekezését, a bécsi tanulmányútján készített patológiai anatómiai jegyzeteit (1840), tanszékfoglaló beszédét, az 1864-ben megjelent A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára c. munkáját, mely az első magyar nyelvű e témában írott tankönyv, ill. torztani tanulmányait, valamint bonctani jegyzőkönyveit.