Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KRITIKÁK / REVIEW ESSAYS - Varga Benedek: A maternális mortalitás történetének újabb irodalmáról

A MATERNÁLIS MORTALITÁS TÖRTÉNETÉNEK ÚJABB IRODALMÁRÓL VARGA BENEDEK Loudon, Irvine: Death in Childbirth. An International Study of Maternal Care and Maternal Mortality 1800—1950 (Oxford Clarendon 1992) 622 p. Carter, K. Codell és Carter, Barbara R.: Childbed Fever. A Scientific Biography of Ignaz Semmelweis. Greenwood Press. Contributions in Medical Studies, No. 39. Westport (Con.)-London 1994. A gyermekágyi láz elleni küzdelem története egyike azon témáknak, amelyek az orvostörténelem magyar kutatóit különösen érdekelhetik. A téma úgy tűnik örökzöld, hisz időről-időre minden generáció megalkotja a maga feldolgozásait, amelyek egy-egy korszak kutatási módszertana és általános érdeklődése szerint természetesen örökké a változás állapotát mutatják. Bár újabban a „tudományos paradigmák" illetve a ,,paradigmatikus jelenségek" fogalmait széles körben, a iegkülöntélébb jelenségek leírására használják, talán érdemes emlékeztetni rá, hogy maga a tudománytörténész Robert Kuhn, aki 1962-ben publikált művében

1 a tudományos szóhasználatba bevezette, elsősorban a természettudományos gondolkodás problémaalkotásának tipizálására alkalmazta azt. Kuhn célja mindenekfelett az volt, hogy hangsúlyozza, hogy az egymást követő tudománytörténeti korszakok nem pusztán ismeretanyaguk télhalmozásában (kumulativitásában) különböznek egymástól, hanem valójában inkább a rendelkezésükre álló tudományos tények halmazaként elfogadott ismeretanyag strukturálásában. Ennek megfelelően a szűken vett tudományos fejlődés nem írható le ismereteink folyamatos bővülésének egyszerű tendenciájaként, hanem a hangsúly a tudományos megismerés, gondolkodás és tények esetenkénti tökéletesen alapvető átfogalmazására kerül. Bár a gondolat tudományfilozófiai jelentősége is lényeges,

2 számunkra — mint ahogy egyébként Kuhn 1 Kuhn, Robert: The Structure of Scientific Revolutions (Chicago 1962 és bővítve 1969, és újabban The Essential Tension: Selected Studies in Scientific Thought and Change (Chicago 1977 és bővítve 1992). 2 Mivel sem a dolgozat tárgyához, sem okfejtéséhez nem tartozik, ezért csak jelzem, hogy Kuhn és őt követve Lakatos Imre, B. van Fraassen etc. bár elképzeléseiket a tudományos forradalmak és a paradigmaváltások leírására dolgozták ki, teóriájuk azonban elsősorban a korábbi nemzedék (elsősorban Rudolf Carnap, Kari Popper és Hans Reichenbach által képviselt), egymással is vitatkozó, ám számos kiindulópontban egyetértő (az univerzális tudomány léte, a megfigyelés és teória határozott megkülönböztetése, a tudomány deduktív struktúrája etc.) nézeteit tagadta. Erre lásd Reichenbach, H. műveit az 1920-as évektől: Gesammelte Werke (Hrsg. von A. Kamiah, u. M. Reichenbach) 3 Bde (1977—79). Valamint Lenk H. szerkesztésében: Neue Aspekte der Wissenschaftstheorie (Braunschweig 1971). etc.