Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)

KRITIKÁK / REVIEW ESSAYS - Szabadváry Ferenc: Német—magyar természettudományos és műszaki kapcsolatok 1867—1914 között

NÉMET—MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI KAPCSOLATOK 1867—1914 KÖZÖTT SZABADVÁRY FERENC Vámos, Éva: Német—magyar kapcsolatok a kémiában, az élelmiszeriparban és a vegyiparban. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1995) 197 o. 37 táblázat, 31. ábra. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a nyugatnémet Bundesministerium für Technik und Forschung közös kutatási program megbeszélésén merült fel német részről 1987-ben a javaslat a német—magyar természettudományos és műszaki kapcsolatok történetének kutatására és elemzésére. 1987. október 7-én aláírásra került a program. A kutatás részletes menetét az ún. koordinátorok (egy német, egy magyar) dolgozták ki, oly módon, hogy egyenlő számban kértek fel mindkét országból alkalmas személyeket a munkába való bekapcsolódásra. Minden kutató egy vagy több önálló témán dolgozott. Ezek eredménye közös megvitatásra került. Mindezeknek az elképzeléseknek megoldása időt vett igénybe, így a tudományos munka csak 1990-ben indult meg. Vámos Éva több rokon témán is dolgozott, melyek eredményeit e könyvben hasznosan vonta össze. Bevezetésében e német—magyar kutatásnak célkitűzéseit így foglalta tömören össze: ,,Célja az, hogy bemutassa a fellelhető hasonlóságokat a tudományos élet szervezeti formáiban és a műszaki fejlődésben a két országban. Vizsgálni kívánja, hogy milyen mértékben jöttek össze ezek a hasonlóságok kultúrpolitikai koncepciók és állami intézkedések révén és mennyiben járultak ehhez hozzá magyar tudósok. Egyúttal adalékot ad a centrum-periféria viszonyok tanulmányozásához." A centrum ebben az esetben természetesen Németország, s a periféria Magyarország. Kutatásaiban Vámos Éva az 1867—1914 közti korszakot vizsgálta, amikor Németország ipari és tudományos szempontból Európa vezető hatalma volt, Magyarországon pedig akkor játszódott le a mi ipari forradalmunk és eredményesen bekapcsolódtunk a nemzetközi tudományos életbe. Történelmi — politikai kapcsolataink a németség államaival a legrégibbek, a honfoglalással kezdődtek, s azóta tartanak. Hol jók voltak, hol rosszak. A társadalmi múlt egyéb területein is jelentősek voltak e kapcsolatok. így különösen fontosak voltak az oktatásban. A német egyetemek nagy szerepet játszottak a magyar intelligencia kialakulásában. A 16. században, a reformáció hatására már szép számban találhatók magyar diákok német egyetemeken. Korábban inkább itáliaiólya egyetemeket választottak. Legnagyobb számban teológiát tanultak a német egyetemeken, de más tudományok iránt is mutatkozott hazánk fiai részéről érdeklődés. Pl. Bolyai Farkas, Körösi Csorna Sándor, Tittel Pál a göttingai egyetemet látogatta. Joggal kezdte meg munkáját Vámos Éva a német—magyar természettudományi és technikai kapcsolatok történetének kutatásában az egyetemi peregrináció vizsgálatával, jóllehet biztos volt, hogy e téren bizony egyoldalúak lesznek ezek a kapcsolatok. Nagy szorgalmat igényel