Varga Benedek szerk.: Orvostörténeti közlemények 149-157. (Budapest, 1996)
TANULMÁNYOK / ARTICLES - Schultheisz Emil: Medicina a reneszánsz egyetemen. Tankönyv és curriculum
tóni filozófián alapuló tantervet szívesen látna. Kritikája csak az arisztotelészi — akkor azonban az egyetemen hivatalos — filozófia ellen irányul. A humanista arisztotelianizmus mellett jelentős, bár kevésbé látványos volt Platón felvétele a filozófia stúdiumába, amely mindhárom magasabb fakultást érintette. A platonizmus ugyanolyan fázisletolódással, tehát későn tűnt fel az ars fakultáson, mint az orvosi karon a neotericus tanok. Niccolo Leoniceo Tomeo 1500 körül tartott Platón előadásai a páduai egyetemen még csak előfutárai voltak a század második felében már rendszeresen tartott lekcióknak 34 . Platóni dialógusokat 1570 és 1580 között a pisai és ferrarai, később a római egyetem is felvesz a curriculumba, bár nem a kötelező tárgyak közé. Mivel a század végefelé számos vizsgajegyzőkönyvben lehet a platóni filozófiából merített kérdésekkel találkozni, nyilvánvaló, hogy hallgatása rendszeres volt, vagy legalábbis gyakori. A mindig szívesen tárgyalt Timaiosz mellett, Arisztotelész Metafizikájának ellensúlyozására a Parmenidészt adják elő. Ennek volt egy kifejezetten tancélú fordítása a Platonis Parmenides seu de ideis Latine seorsim editus et brevioribus notis illustratus ... praelectionibus explicandis (Hafniae, 1598). A humanisták a stúdium rendjén és módján nem kívántak változtatni. Coluccio Salutati hangsúlyozza, hogy az orvostan és a bölcselet egymással szorosan összefügg 35 . Gyakran egyazon humanista képzettségű tanár adta elő a filozófiát és a medicinát, mint Agostino Nifo, több orvosi és filozófiai mű szerzője, korának sokat olvasott Arisztotelész-kommentátora, aki hosszú egyetemi pályafutása során Padua, Pisa, Róma és Nápoly egyetemein tanított 36 . A kortársak közül a medicina és filozófia viszonyáról, beleértve a tanításban és tanulásban elfoglalt helyüket is, Jacopo Zabarello* 1 írt a legrészletesebben. Jórészt általános tudományelméleti fejtegetéseiben (De naturalis scientiae constitutione) a tudás és tudomány struktúráját vizsgálva, az orvosi tanulmányok előfeltételének tartja a filozófia tanulását. Nem lehet jó orvos az, aki egyszersmind nem jó természetfilozófus. A természetfilozófia szolgál a tudomány szerkezetének («constitutio») alapjául, amit ezután az orvostan átvehet s a gyakorlatba átültethet. Zabarello az orvosi tudáson az elméleti felkészültséget érti. A jó orvosnak egyúttal természetfilozófusnak kell lennie, miképpen nem lehet jó törvényalkotó sem az, aki nem eléggé járatos a morálfilozófiában 38 . Annál is inkább igaz ez, mivel a medicina fiziológiai 34 Schmitt, Ch. B. : ,,L'introduction de la philosophie platonicienne á la Renaissance" in: Platon et Aristotle a la Renaissance (Paris, s.a.) pp 93—104 35 Salutati, C. : De nohilitate legum et medicináé, ed. E. Garin (Firenze, 1947) p. 29. A korai humanisták és a filozófia egyetemi oktatásának újabb irodalmát ld. Gilbert, N.W. : „The early Italian humanists and disputation" in: A. Molho and J.A. Tedeschi (eds.): Renaissance essays in honour of Hans Baron (Firenze, 1971); Clagett, ,M.: Tlie science of mechanic (Madison, 1959); Federici-Vescovini, G.: Astrologia e scienza, la crisi deUAristotelismo (Firenze, 1979) 36 Agostino Nifo (1469—1538) orvosi munkáit még nem tárták fel kellőképpen. Ratio medendi c. írását F. GarfanoVenosta elemzi: „II «De ratione medendi» di Agostino Nifo" Pagine di Storia della Medicina 15 (1971) pp 59—74; Arisztotelész kommentárjairól ld. Lohr. CH.: „Renaissance Latin Aristotle Commentaries" Renaissance Quarterly 32 (1979) pp 532-539 37 Jacobus Zabarella (1533—1589) kora egyik legsikeresebb filozófusa. (Jöcher: Alig. Gelehrten Lex. p. 2127) Harmincévesen a logika professzora Páduában. II. Miksa a comes palatínus méltóságára emelte, amely címet II. Ferdinánd örökletessé tette. Önálló filozófiai írásai mellett Arisztotelész kommentárjai voltak nevezetesek. 38 , .Quamobrem sicut bonus medicus esse non potest, qui non sit philosophus naturalis, ita nec bonus legislator qui non calleat moralem philosophiam. Inter eas tarnen illud interest, quid medicina solam effectionem respicit, philosophia naturalis non effectionem, sed solam scientiam. .. "Jacobus Zabarella: De rebus naturalibus libri XXX; a majna-frankfurti 1607. évi kiadás alapján, Cap. XXXIII, pag. 102.
